Történt már veletek olyan, hogy személyesen le-ősanyáztak titeket?

Nekem pont az ellenkezője volt, kb. ugyanilyen szituban.

Fiam 5,5 hónapos és a tanácsadáson múltkor jó sokat kellett várni. Ott volt egy 9 hónapos baba az anyukájával.

Beszélgettünk sokat, mivel több,mint egy órát ültünk a váróban.

Szóba került,hogy elég sokat csavargunk babával, viszem mindenhova. Meg,hogy akkor sem akasztom fel magam, ha valami miatt csúszik a fürdetés mondjuk fél órát.

Ja és hogy 3 hónapos kora után nem sokkal (tápszeres a kezdetektől) adtam neki püréket széklet gondok miatt.

Annyit mondott,hogy húha, te jó laza vagy! Először én is megakadtam rajta, aztán végig gondoltam,hogy van egy tökéletes,nyugodt babám, aki sokat kacag, nem volt még csak náthás sem eddig, jól alszik stb. Tehát annyira rosszul nem csinálhatom.

De láttam rajta,hogy más típusú. Hát Istenem, van ilyen!

De azért megjegyzem,hogy jól esett, hogy amikor bekerültünk a dokihoz, és megvizsgálta a kislány torkát, csak ennyit mondott: már megint piros a torka, elég sűrűn náthás a pici mostanában!:)

na én pontosan ezért nem beszélgetek senkivel se a gyerekorvosnál se a védőnőnél, mert nincs kedvem felhúzni az agyam!

Nekem ne mondja már meg senki, h mi a jó, mi nem, csak azért mert ő úgy gondolja... és különben is, miért gondolja azt, h ahogy ő csinálja az a tuti?

Nem értem egyes emberek honnan veszik a bátorságot, h egy másik embernek ilyet mondjanak amúgy?! Eszembe nem jutna így beszólni valakinek!

Na ezért nem szoktam beszélgetni a tanácsadóba :P. Oké, van aki szimpi és kérdez valamit, válaszolok, váltunk pár szót, mosolygunk egymás babájára, de nem megyünk bele ilyen témázgatásba. Meg vannak a saját barátaim, akikkel ezt és mást is meg tudok beszélni, miért érzik azt sokan hogy egy váróban, buszmegállóban stb muszáj beszélgetni...?

Ilyen egyébként nem történt, az szokott lenni, hogy kéretlen tanácsokat osztogatnak.