Ha a baba szinte egész nap a hordozókendőben van, az nem árt neki?

Nem fog neki ártani az sem - de akár neked, akár neki lesz kényelmetlen, azt biztosan észre fogod venni. ;)

Én úgy hallottam a "profiktól", hogy napi 3-4 órát simán elvan benne egy kisebb, de nagyobb gyerkőc is, persze nem feltétlenül folyamatosan.

Látom a hordozós anyukák szépen lepontozzák azokat akik nem azok...

Van egy ismerősöm, folyton kendőben volt a gyereke, egy ágyban aludtak, stb.. most meg annyira önállótlan a gyerek hogy az már durva. Ha fél percre nem látja az anyját, vége a világnak. (2éves)

Szerintem kell hagyni egy kicsit játszani, nézelődni egyedül is.

Jaj ne keverjük már megint a szezont a fazonnal... Nem a hordozástól meg az együttalvástól lesz egy gyerek önállótlan. Ráadásul egy 2 évesnek miért, miben kéne annyira önállónak lennie? Kisgyerek még, normális, ha nagy(obb) igénye van a saját anyjára... Majd ha 16 év múlva se lesz meg egyedül egy percig se, akkor lehet ilyesmivel jogosan példálózni.

Egyébként, ha jól látom, a hordozós anyukák vannak lejjebb pontban. :)

5. vagyok.

"Van egy ismerősöm, folyton kendőben volt a gyereke, egy ágyban aludtak, stb.. most meg annyira önállótlan a gyerek hogy az már durva. Ha fél percre nem látja az anyját, vége a világnak. (2éves)"

Nem ettől önállótlan egy gyerek. Egyébként meg 2 évesen még nagyon kicsi, nem kell sokáig ellenie egyedül. De ez függ a gyerektől is, mert ha alapból anyásabb, akkor persze, hogy nincs annyira egyedül el. De egyébként akkor van baj, hogyha a gyereket belekényszerítik a kendőbe, és őmaga nem akarja. Na azt nem szabad. De ha igényli, akkor nem fog ártani neki.

De az én saját példám: a legidősebb gyerkőc sosem volt túl anyás, csak este, lefekvés előtt szeretett bújni, napközben már nagyon piciként is jobban szerette, ha lefektettük valahova, és úgy szórakoztattuk, nem szeretett kézben lenni. Aztán a második gyereknél ez pont fordítva volt: fél percre nem lehetett letenni, rögtön ordított. Így hát kendőben volt nagyon sokat. Szinte egész nap. Aztán ahogy nőtt csökkent a hordozási igénye. Fél évesen már 15-20 perceket elvolt egyedül. Aztán 9 hós kora körül jött a szep.szorongás, akkor megint nagyon ölbebaba volt. Aztán elmúlt, és megint egyre kevesebbet volt kézben.

A nagy most 4 éves, a kicsi 2,5. Mindketten nagyon jól eljátszanak egyedül (vagy együtt), nem kell őket nagyon dajkálni.

"Szerintem kell hagyni egy kicsit játszani, nézelődni egyedül is."

Szerintem is. De én hiába hagytam volna a kicsit egyedül, visított volna. És sírni nem hagytam volna semmiképp.

Na de mindegy, ez eléggé off volt, mert a kérdező szerintem arra a kérdésre kereste a választ, hogy ortopédiailag nem árt-e a babának. Erre pedig én már válaszoltam: nem árt.