13 hónapos lányom mostanában minden éjjel 2 és 4 között felébred és sír, nem tudjuk visszaaltatni, közénk kell fektetni, csak akkor lesz csend, mitől lehet, mit csináljak?
Igazából régebben is rendszeresen csinálta, és mivel még szopizott, befektettük magunk közé, vagy a férjem ment érte éjjel, vagy én. Próbáltam régebben is vissza altatni a saját ágyában, vagy sikerült vagy nem... Egy ideje nagyon örültünk már, hogy reggelig aludt, 7-8-ig, aztán jött egy időszak, hogy már csak 6-ig aludt, az elmúlt másfél hétben pedig 2-3 körül felébred, mi pedig az ő sírására ébredünk, ami áthallatszik a szobájából. Már raktam neki éjjeli fényt, hátha segít, hagytuk magában sírni egy kicsit, hátha vissza alszik egyedül, felváltva altattuk másfél órán keresztül, de mikor próbálok kimenni a szobából megint feltérdel :( szoptatom a széken, visszateszem, azt hiszem alszik, próbálok kimenni, megint felkel. A férjem mikor egyik éjjel felváltott engem és ő is próbálta visszaaltatni, azt mondta, a gyerek mutatott kifelé, ki akart menni, valószínű át hozzánk. Szerintem éhes nem lehet, mert eleget eszik napközben, vacsorára is, és fürdés után még másfél-két dl éjszakai tápszert is kap, plusz cicin alszik el. Talán a foga? Vagy szeparációs szorongás? Vagy csak rászokott arra, hogy átjár hozzánk? De mitől ébred egyáltalán fel?
Van valaki hasonló helyzetben? Mit csináljak? Szeretném ha az ágyában aludna egész éjjel, a férjem nem bánja ha velünk alszik, én is imádok a babámmal aludni napközben, de éjjel nem, mert csak félálomban vagyok, nekem így sajnos nem pihentető. De lehet, hogy erre kell felkészülnöm a következő időszakban..?
ja, meg ott a hiba...
napközben a babáddal aludni...
napközben nem szabad hagyni, hogy aludjon!!!
Biztosan kegyetlennek tűnik, de én semmi esetre sem engedném magam mellett aludni ebben az esetben. Ugyanis nagyon hamar oda lehet szoktatni egy gyermeket, aki joggal fogja ezt később is követelni. Éjszaka is.
Ha tudja, hogy kellő kitartással anya meg fog enyhülni, akkor akár órákig is sírhat. Egy 13 hónapos sírása már nem egyenlő az újszülött sírásával, amire mindig reagálni kell, nem szabad hagyni.
Bizony én mostantól megszüntetném a nappali közös alvást is, bevezetnék átmeneti tárgyat, ha eddig nem történt meg.
Ha éjjel sír, akkor átmennék, kedvesen simogatnám, de határozottan megmondanám, hogy alvásidő van. Majd egy idő után visszamennék a szobámba és hagynám. Majd másnap már később mész be hozzá és így tovább. Ha kellően kitartó vagy, akkor megszűnik pár nap alatt, ha nem akkor ő nyert és marad minden így.
A gyerek nem hülye, csak gyerek:) Nem fog sérülni, ha a kapcsolatotok amúgy jó, szeretetteljes, viszont ebben a korban már szükség van némi határ állítására lassan. Ha mindent ráhagysz, akkor nincsenek keretek, kapaszkodók az életében.
Egyébként az is benne van, ha cicin alszik el, hogy amikor felébred éjjel (mert mindenki felébred, csak utána visszaalszik), akkor ugyanazt a helyzetet keresi, amiben elaludt. Tehát a cicit. Nem tudja magát visszaaltatni.
Én erről is leszoktatnám, hogy ne szopi közben aludjon el, hanem a saját ágyában még éber állapotban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!