Csak úgy akar aludni a babám, ha hozzá bújok, és érez engem, vagy ha karban van. Ez normális?

Nem olvastam a tegnapi kérdésed,azt sem tudom, mennyi idős a babád.Én a fiammal alszom,most 4 hónapos,cicin alszik el,és ha nem vagyok ott mikor felébred akkor nagy zokogás van.

Sokan mondják,hogy ez nem jó,csak azt nem tudom,hogy miért nem?Vannak időszakok mikor anyásabbak a babák,ilyenkor nem szabad "leszoktató" eszközökhöz folyamodni,mert csak időben húzza el az ember az anyás időszakot.

Nálunk kényelmi okokból alakult így a helyzet,kb. 1 hónapja tart.Most már csak egyszer kel fel éjszaka, a korábbi 1,5 óra helyett.Elmúlik ez az időszak is.

Én élvezem,számomra nem terhelő.

Szerintem azt tedd,amit az ösztöneid diktálnak.

Lesz olyan amikor egy kis ölelésnek is örülni fogsz,mert már többre neki nem lesz szüksége:)

Ha most anyás,akkor hagyd,hogy biztonságban érezze magát.Biztos vagyok benne hogy elfog múlni ez a z időszak.

9:33-as vagyok.Most elolvastam a tegnapi kérdésed.

Apa is velünk alszik,szerencsénkre elég nagy az ágyunk.

Hát,én elég más véleményen vagyok,mit a legtöbben,ahogy olvastam.Tudom,hogy sokféle hozzá állás,orvosi magyarázat van.De én eddig, úgy éltem, hogy csak az ösztöneimre hallgattam,mindig azt figyeltem,hogy nekem és a családomnak mi a jó,az egészségemet is úgy őriztem meg,hogy mindig azt ettem ittam amit épp megkívántam,nem vagyok túlsúlyos,jó a közérzetem,és kb 5 évente egyszer ha megfázom egy kicsit.Ennyi.

A gyerekemet is így nevelem,arra figyelek,hogy mire van szüksége.Ha rám akkor engem kap,ha apára akkor őt.Szép, egészséges a babám,mindig jó kedvű,keveset sír,jól elvan magával is,nem kell állandó dajkálás neki.Amíg azt látom, hogy egészséges, mind lelkileg,mind fizikailag,nem változtatok semmin.

27 éves 4 hónapos fiú anyukája

10,5 hós a lányom és mi is együtt alszunk a nagyágyban:) Eszem ágában sincs még kitenni a saját ágyába, majd ha nagyobb lesz és lesz "értelem" a kis fejében, akkor mehet a privát kis kuckójába... Én is együtt aludtam a szüleimmel, nem volt probléma a különválás! Persze nem vagyunk egyformák, van, akit zavar, ha a babája mellette van, de mi nem tartozunk közéjük.

Ne hagyd sírni a picidet, ez Neki és Nektek sem jó!!!

Ja, az én tündérem is kézben+ölben alvós baba volt, most jelenleg az ágy közepén alszik egyedül már másfél órája:)

El kell dönteni mit akarsz. És ha eldöntötted, hogy ez így nem mehet tovább, akkor olvasd el, nekem mi vált be:

http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__babak_..

És igen, sírni kell hagyni, és nem zokogni, üvölteni fog, fuldoklani, esetenként hányni is, de másképp nem tanulj a meg, hogy hogyan kell egyedül elaludni, és téged fog mindig igényelni, és ez csak egyre rosszabb lesz.

Én negyedóránként keltem hozzá, és cicizett, ringattam néha háromnegyed órán át, ez ment fél évig. Elég volt.

Azóta nyugodt éjjeleink vannak, szó nélkül elalszik este 9-kor és reggelig meg se nyikkan. Erre lenne szükséged? Cselekedj!

Fontos a pihenés mindkettőtöknek! Ha másképp nem megy, akkor vedd magad mellé, és aludjatok együtt. Attól pedig ne félj, hogy ez örök időkre így marad.

Nálunk az vált be, hogy a hálószobánkban van a babaágy, oda tesszük le aludni estére. Ha felébred, megitatjuk, és már alszik is tovább. Hajnali 3-ig a férjem kel (este fél 11, mire elalszik a babám), utána, kb. reggel 8-ig én kelek. Van, hogy a hajnal 4 órás szopizás után már nem teszem vissza a kiságyba, hanem együtt alszunk. Elférünk, nagy az ágy. Reggel pedig mosolyogva ébredünk :)

Most kezdte el nekem is a kisfiam, 11 hónaposan, hogy nappal csak úgy tud aludni, hogy átölelem, érzi, hogy vele vagyok. Használd ki te is ezt a napközbeni alvását, és pihenj, aludj a babáddal!

Nekem az a véleményem, hogy nagyon szüksége van Rád, és szeretné érezni, hogy megadod neki azt a szeretet, amit Tőled vár. Ez nagyon sokat segít neki a későbbi években, amit most kap útravalónak, azt egész hátralévő életében kamatoztatja. (Ezt én is így gondolom, de sok helyen olvastam is erről.)