Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Csak negem zavar hogy ilyen a...

Csak negem zavar hogy ilyen a ferjem?

Figyelt kérdés

Ket fiunk van egy nagy 6 eves es egy pici fel eves baba. A ferjem a picivel semmit nem tud kezdeni, pedig mar vegigcsinaltuk egyszer a dolgokat a naggyal. Egyedul furdetni segit, de nem kepes felvenni ha sir en meg mondjuk epp a nagynak segitek valamit, csak kiabal hogy nem hallod hogy sir a gyerek?? Ha elmegyek furodni megkerdezi, hogy muszaj?? Arra 20perc nyugira szulsegem van a kadban es addig nem bir el ket gyerekkel. A nagyot egyedul rendesen ellatja vele tud foglalkozni, de a picire azt mondja nem lehet vele mit csinalni. Erdekes en nagyon jol le tudom kotni, csak hat igy o is lekot engem annyira, hogy szegeny nagyfiura csak minimalis idom van. Kezd is meglatszani a viszonyunkon sokszor olyan sertodott velem. Az meg egyenesen ciki hogy az anyam aki nem is velunk lakik jobban ismeri a babankat mint az apja, es jobban el is van vele. A kicsi eleg anyas( persze mert mindig nekem kell vele mindent csinalni, csak akkor hagyhatom vele, ha elaltattam elotte) es fejemhez vagja hogy elrontottam mert mindig vele vagyok. De hat konyorgom kivel lenne ha az apja nem bir foglakozni vele?

Ne ertsen senki se felre en nem a labamat akarom logatni mig o babazik, csak olyan fura, hogy miert nem tud az apa ugy orulni a babanak, mint az anya? Nekem minden kis mozdulata erdekes, izgalmas o meg elintez mindent egy aha-val, es megy a dolgara. Pl nemreg ejjel kellett szivnom az orrat es ram szolt hogy ne zajongjak mert o nem tud aludni. Mondtam hogy a baba beteg erre o elfordult es aludt tovabb. Masnap kerdeztem hogy o nem is izgult? A valasz:tudtam hogy te megoldod. Szoval nekem az faj, hogy nem ertem hogy tud ilyen erdektelen lenni.

Most hogy bejott a jo ido vett egy motort es minden hetvegen motorozik mi meg kinlodhatunk harman a lakasban. Nem erti azt se hogy felek hogy valami baja esik. O megteheti azt hogy gondol egyet es azt csinalja ami neki jol esik, de nekem mindig elobb arra kell gondolnom mi van a gyerekekkel aztan johetek csak en. Mindig azt mondja o csak hetvegn tud kikapcsolodni mert hetkoznap dolgozik, en meg itthon vagyok egesz nap. Csakhogy nekem nincs hetvege sem. Vagy csak en vagyok hisztis a hormonok miatt?.


2012. ápr. 16. 23:53
1 2 3
 11/25 anonim ***** válasza:

nem akart 2. babát. lehet úgy érzi ráerőltetted,és úgy van vele h akkor edd meg amit főztél. nem tudom h zajlott a dolog,h ő h állt hozzá anno h legyen még 1 baba,de ezek szerint vagy csak rábólintott,vagy akarta,de már bánja. ő örült h a nagy már nagy, a pici nyűg neki. sajnos törődj bele,nem tudsz mit csinálni. talán ha 2-3 éves lesz,megváltozik,mert akkor már a picivel is tud foglalkozni.


sztem egy pár napig nézd levegőnek. ne kérd meg semmire sem. de a jó dolgokból is hagyd ki. talán attól észbe kap, ha látja h a pici rádmosolyog,odabújik, ő meg kivülálló. ha szóvá tezsi mond meg neki, h úgy érezted ezt szeretné.

2012. ápr. 17. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/25 anonim ***** válasza:
nálunk mind3 baba akkor jött amikor mind2-en nagyon akartuk. férjem alig engedett a gyerekekhez,hozta-vitte,fürdette :) szóval, beszélj vele. ez a gyereknek sem lesz jó hosszú távon, ráadásul a két tesó közötti viszonyra is rossz hatással lesz ha a nagy látja,h apa nem foglalkozik a picivel,mert ő is úgy fogja érezni,h nem kell foglalkozni vel.
2012. ápr. 17. 08:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/25 A kérdező kommentje:

húúha most aztán vannak különböző vélemények:)

Nekem hétvégém sincset egyáltalán nem úgy értem, hogy nincs időm kikapcsolódni. inkább úgy hogy nincs kedvem úgy beülni egy kád vízbe hogy közben hallom hogy a nappaliban uvolt a pici mert be van rakva a járókába apa meg tévézik. ez a nagy vigyázás. egyszerűen nem tudok úgy heverészni nyugodtan a kádban a lekliismeretem nem engendi. És úgy hogy ha tényleg akarok barátnőzni akkor azt vagy este 9 után tudom megtenni vagy anyukámnak kell szólni hogy lepasszolhassam oda gyerekeket, mert ő nem képes vigyázni rájuk. nem anyunak szültem ő úgyis nagyon sokat segít, még ha nem kérem akkor is jön babázik mert imádja. Én mindig csinos vagyok még melegítőm sincs, igaz a súlyom még nem a régi de a férjem ezt pl kifejezetten szereti hogy kicsit gömbölyűbb vagyok. Soha semmit nem vetek a szemére, tényleg, inkább ez lehet a hiba. Mint ahogy az apuka írta a férjeket meg kell nevelni, de én hülye módon azt várom, hogy néha magától megkérdezze segíthet e valamit, vagy szervezne ő valami programot. Mert ha megszervezem akkor megyünk mi is szó se róla.

Válni eszemben sincs, én ebben nem látok megoldást már. egyszer elhagytam próbálkoztam egyedül, de ő annyira küzdött értem, tudom hogy nagyon szeret. Nem jár bulizni haverja is csak egy van, és velem mint nővel nagyon rendes, a nagyfiának nagyon is jó apja nyáron ők is járnak pecázni stb de ehhez meg kellett érnie. Lehet én vagyok hülye hogy ezek után azt vártam mjd jobban fog tudni bánni a kicsivel mivel már van tapasztalat.

Csak pl ha állva eszek fél kézben a babával a hideg levest akkor jól esne ha észrevenné és nem a kanapén döglene hanem átvenné arra a tíz percre a babát. Most épp fogzik tiszta dilis egész nap. Én is hibás vagyok tudom mert én meg nem tudom csak úgy hagyni a kiságyban ha ébren van játszom vele, szórakoztatom, és amúgy is nagyon keveset alszik azt is csak délelőtt mikor mindenki oviban meg munkában van. anyatejes volt csak cicit fogadott el így nem is tudtam 2 óránál tovább elmenni nélküle. Most már jobb hogy eszik mást is, de még soha nem etette meg. Nekem ez fáj, hogy miért nem érdekli ez sem pl, hogy megpróbálja egyzser megetetni, stb a kakis pelusnál egyenesen halálos drámát rendez hogy milyen büdös. nem igazán vágyom barátnőzésre meg szórakozásra, hanem arra hogy a nagyfiammal is ugyanolyan jó lehessen a viszonyom mint régen, mert most az van hogy anya a kicsié, apa a nagyé, ő nem ismeri a kicsit én meg távolodom a nagytól.szegényt inkább csak fegyelmezni tudom mint szeretgetni, mert ugyebár azt apa már nem szokott ha rosszat csinál az aza én dolgom. Anyagilag jól élünk 2 kocsink van saját házunk hitel sem sok van én is jól kerestem az állásom is megmarad, de ő mindig irigykedik másokra, mert pl xy most kocsit cserélt akkor azon eszi a fene napokig, nem azt nézi nekünk mi mindenünk megvan és milyen szép és tulajdonképpen tök normális nem hisztis gyerekei vannak. Jobban akarta őket mint én én nagyon féltem a szüléstől,sőt még ő mondogatja hogy azért kellene egy kislány is.

2012. ápr. 17. 09:44
 14/25 anonim ***** válasza:
Már ne is haragudj de másnak a férjét férgenek nevezni,eléggé..hogy is mondjam szépen...neveletlenség.
2012. ápr. 17. 10:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/25 anonim ***** válasza:
Nem, engem is zavarna, és zavar is. A férjem is hasonló típus mint a tiéd. Én is mindent magam oldok meg, néha kiborulok ettől de nem tudok mit tenni, ez van, jobb férjet kellett volna választani. nem áltatom azzal magam, hogy meg fog változni, mert nem fog, elhagyni nem akarom, már csak a gyerekek miatt, így nincs is miről beszélni. Sajnos nekünk ez jutott, irigylem is az olyan anyákat akiknek a férjük besegít a házimunkába vagy a gyereknevelésbe, mert az én férjem még maximálisan ki is szolgáltatja magát, nem hogy még segítsen. Ne frusztráld magad ezen, mert attól csak neked lesz rosszabb, elmúlik ez az időszak is mikor még olyan picik a gyerekek, ha nagyobbak lesznek lehet többet tud velük lenni. Kitartás.
2012. ápr. 17. 10:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/25 A kérdező kommentje:

na most volt időm rendesen végigolvasni a válaszokat főleg Gabykáét.Félreértés ne essék nem halok bele a házimunkába, nem ez a szívfájdalmam.sőt el se várom ezt tőle, bele is fér az időmbe igaz a kicsi napi másfél óránál nem alszik többet születése óta, igaz éjszaka alszik. a férjem nem menekül el, sőt sokat van itthon de az nem hasznos velünk együtt időtöltés. Nincs neki kedve bulizi sosem volt ilyen típus 10 év alatt nem láttam részegen se szóval rendes ember ilyen szempontból. az hogy nincs hétvégém azt úgy értem hogy én mindig a gyerekekkel vagyok nem terhek ők nekem, csak nem értem neki miért azok. a munkahelyén erős felelősségteljes ember, de ha a hazajön tutyimutyi lesz belőle, nem tudja élvezni a babaázást. valahogy nem fogta fel hogy már nem ketten vagyunk és olykor nem az az első hogy ÉN mit akarok, hanem majd ha a család többi tagjának is jó úgy akkor jöhetnek az egyéni érdekek. A motorozásban is az a bajom, hogy elment most hétvégén is 6 órát volt úgy távol, hogy felhívni se tudtam mert persze közben nem hallja a telefont, halálra izgultam magam mi van vele, körbehÍvtam mindenkit aki tudhat róla, remegő kézzel fürdettem a picit mire beállít este fél 8 kor vidáman, hogy na mi van már fürödtök?? mikor mindig 7kor fürdünk ha esik ha fúj. mintha nem tudná. De ha felhív, hogy te marha ne aggódj még nem megyek haza mert jól érzem magam, akkor nincs ezzel semmi bajom. És nem érti hogy nem az a baj hogy elment hanem az hogy merek aggódni érte.

Én amúgy erős jellem vagyok, nem hisztériázok megoldom egyedül is amit kell a gyerekeke körül. Sőt menjen és keresse csak meg a kenyérre valót. Csak mikor hazajön hogy ő milyen hulla fáradt és legyünk csendben mert ő pihenni akar, a nappaliban ami ugye a mi életünk színtere, és nem képes elvonulni se a hálóba, meg közli mert te egész nap itthon vagy akkor azért felszalad bennem a pumpa. utálom mikor bárki semmibe nézi a gyereknevelést mint munkát, igaz nem is egy wasistdas, de attól nem kell megjegyzéseket tenni, én se mondogatok az ő munkájára semmit, holott pontosan tudom mit csinál, mert egy irodában dolgoztunk.

Én nem magam miatt akarom hogy foglalkozzon a gyerekekkel, hanem azért ogy időt töltsön velük, megismerje őket. most ő a "jó zsaru" én meg a "rossz zsaru" mert apa játszik, megveszi a játékot szó nélkül, ehet a gyerek a tévé előtt, tb de pl a gyógyszert anya adja be a lefekvési időt anya tartatja be, mert ezekről a kellemetlenebb dolgokról apának fogalma sincs. Engem szeret el is mondja szinte naponta, de mégis megőrülök mikor úgy tesz mintha nem is lenne gyerek, mikor pl hazaállít és megkérdezi na elmegyünk este moziba?? mintha nem kellene a gyerekekkel addig is kezdeni valamit. Ha néha lerendezné, hogy addig vigyázzon rájuk valaki és nem nekem kellene minden ilyen apró cseprő dolgot is elintézni az nagyon jól tudna esni. még a házassági évfordulónkat is én intézem, az összes nyaralást, de még arra is nekem kell figyelmeztetni, hogy az anyjának szülinapja lesz.Sőt az ő szüleivel is én tartom inkább a kapcsolatot.Mint egy nagy gyerek.

tudom hogy sajnos nekem kell kézbe venni a dolgokat mert magától nem veszi észre, és majd idővel a kicsit i úgy fogja szeretni mint a nagyot. ez is inkább csak olyan panaszkodás volt részemről mint tanácskérés, mert végülis tudom hogy hogy kell bánni vele. Konkrétan arra is rá kell vezetni sokszor hogy neki mi a jó. De jó lenn néha egy önálló gondolat ami a család érdekében pattan ki a fejéből.

2012. ápr. 17. 13:27
 17/25 anonim ***** válasza:

Szia. Engem nem zavar, hogy a Te férjed ilyen, de az viszont nagyon, hogy az enyém hasonló. Nekünk nincs nagy gyerekünk "csak" egy kicsi, de nem is lesz több, mert látom, hogy ő nem képes sok mindenre, én meg nem magamnak szültem a gyereket. Sőt, én nem is szültem volna, ha ő nem akarta volna jobban a babát mint én. (Én soha nem akartam gyereket) Féltem magamtól, hogy mi lesz, hogy lesz...nem akartam gyereket aztán mégis, nem fog e ez visszaütni stb. Aztán tessék, ő az aki mindent lesz&r, ő az aki a mai napig nem fogta fel, hogy nem úgy megy már minden mint régebben. Ő is soka van itthon, de mintha itthon sem lenne. Kint van, ittvanottvan mindenhol van, csak velünk nincs érdemben. Ideszalad odaszalad eltelik a nap, és este örül, hogy dejó, hgy ma is itthon lehettem VELETEK. A szomszédoméknál dettó ugyanez a helyzet ott egy 6 hónapos kislány van, de állandóan veszekednek ha otthon van a férj. Át lehet hallani a kiablását, pedig kertesben lakunk, és nagyon normálisak 28 éves fiatalok, aztán mégis ott is sántít valami.

Én azt vettem észre, hogy a gyermek születésével két embernek változott meg az élete, az enyém és a gyerekemé. Másé nem. Pl apának is meg kellett volna változnia, de neki nem megy. Az élete is ugyanúgy zajlik tovább mint eddig. Ha bármi van, szaladjunk el ketten valahova, oldjam meg a gyereket, tegyem le. Ha altatni kell altassam, ha etetni kell etessem ha játszani kell akkor én játszak. Én fürdeni el sem mehetek csak akkor amikor már alszik a gyerek. Ha nincs kedvem a szexhez este akkor csak pislog, hogy vajon miért. Amikor reggel felébred, felsóhajt: Dejó, hogy végigaludta a gyerek az éjszakát. (fogzik a gyerek ezért ébred) Nézek rá..:Nem drágám TE aludtad végig az éjszakát, én ma is mint egy hónapja minden éjjel 4alkalommal ébredtem fel hozzá, és kentem az ínyét, adtam a kúpot, a gyógyszert, szívtam az orrát és énekeltem álomba.

Ilyenek ezek...

Csak panaszkodtam..de jól esett :-)

2012. ápr. 17. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/25 anonim ***** válasza:
5%
igen, veled van a baj. Hiszis vagy a hormonjaid miatt, és még a gyereket is elrontottad. Ezért nem jösz ki a férjeddel.
2012. ápr. 17. 14:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/25 A kérdező kommentje:
na kedves utolsó ebbe jól beletaláltál össze kéne kötni a férjeinekt. mi sem vagyunk öregek 30 évesek mindketten. az első gyerek véletlenke volt én nagyon megijedtem ő repkedett örömében. De kb olyan mintha egy jó bulinak fogta volna fel és ennyi. Az én életem nem lett se jobb se rosszabb mint gyerek előtt csak más. A legfőbb dolog amit elveszítettem az életemből az a spontaneitás, de hát alkalmazkodtam és most már minden csak a maga idejében tud történni ez van. De a két gyerek között dolgoztam is, és akkor is megoldottam mindent meg most is megoldom, ha nekem ment akkor neki is beleférhetne napi egy óra amit intenzíve velünk tölt. Akkor is főztem takarítottam, csini voltam, játszottam, oviba vittem lelkiismeret furdalással dolgoztam ha beteg volt a gyerek, és anyu vigyázott rá addig. Anyu érdekes el tudta olvasni hogy hogy kell beadni a gyógyszert ő meg meg se meri próbálni. 3 hónaposan a pici beteg volt vérszegénységre gyanakodtak, és a vérvétel eredmény napján boldog boldogtalan felhívott és megkérdezte hogy mi lett a babával, de a saját apjának eszébe sem jutott rákérdezni hogy mit mondott a doki, mikor este hazaért és megkérdeztem nem felejtett e el valamit azt kérdezte csak nincs valakinek szülinapja??
2012. ápr. 17. 14:12
 20/25 anonim ***** válasza:

Egyszer azt írod, hogy minden hétvégén motorozik, ti meg kínlódhattok hárman a lakásban, máskor meg azt, hogy sokat van otthon... Akkor most mi is az igazság?

Kicsit úgy érzem, hogy ez az egész részedről sok hűhó semmiért...

Amúgy mit gondolsz, máshol ki adja be a gyógyszert, ki fekteti le a gyereket, ki ülteti le az asztalhoz enni? Az anya! Nálunk is, a barátnőimnél is, a család többi tagjánál is, meg valószínűleg itt a gyakorin is a legtöbb családnál. Sőt. Mi nők szervezzük a programot, a nyaralást... Tudod mit? Nekem még jobban is tetszik, hogy azt mondja a férjem, döntsd el, drágám, hová akarsz menni, foglald le, stb. és megyünk, mint hogy kész tények elé állítana. Ha indulunk valahová, én csomagolok mindenkinek, akár egy napra, akár többre megyünk bárhová. Ezzel sincs gond szerintem. Tényleg jobban tudja egy anya általában, mi kell a gyereknek ott, ahová mennek, milyen programba illeszthető be legkönnyebben a kisbaba is, stb.

A hétvége... hát, nem tudom, te mit csinálsz hétvégén, de én speciel pihenek. Persze, a gyereknek enni kell adni - sokszor megfőzök péntek este, hogy szombaton ez se legyen gond, szabad legyen a nap. Takarítani is hétköznap szoktam, pont azért, hogy hétvégén ne kelljen. Igen, a gyerekkel hétvégén is kell játszani, hétvégén is kell pelenkát cserélni, fürdetni, altatni, stb. De ezt meg tudtad előre. Egyébként nem olyan bonyolult dolog bevonni apát a gyerekekkel való foglalkozásba, csak ügyesen kell csinálni, úgy, hogy észre se vegye és mégis csinálja. Én is megcsinálom, hogy apa kezébe nyomom a gyereket, popsitörlőt, tiszta pelust, ruhát stb. és mondom, hogy pelenkázza át, öltöztesse föl, amíg én befejezem a szendvicseket, mert épp kirándulni készülünk. Gondolom, a te férjed se fogja letenni a gyereket hanem megcsinálja, amire kéred. Ha elég sokszor fordul elő, egy idő után (nem kevés idő után) talán még élvezni is fogja a teendőket. 3 és fél éves a nagyobbom, 20 hós a kicsi és apa úgy egy-két hónapja jött rá, hol is tartom a pizsamákat, pedig ugyanott volt mindig is. Ez úgy sikerült, hogy ő fürdetett - pardon, ő állt a kád mellett, miközben a gyerekek fürödtek, így pontosabb - lekiabált, mert a konyhában voltam, hogy kéne pizsama, kivette a kölköket. Én meg annyit mondtam: mindegy, melyiket adod rájuk, amelyik szimpatikus, most nem tudok fölmenni, odaég a kaja, nem hagyhatom itt. A lányom biztosan segített eligazodni, mert ő pontosan tudja, minek hol a helye, de tény, hogy talált mindent ami kell, rá is adta a gyerekekre - én meg nyomtam egy szimpla köszi-t, amikor átvettem meseolvasásra a kölköncöket és nem vettem észre, hogy fordítva van a pizsamafelső a kicsin. Végülis tökmindegy. Következőleg a meseolvasást hagytam rá, kezébe nyomtam a könyvet, hogy ezt szeretik, válasszatok belőle egy történetet és otthagytam őket. Nyilván hogy megint csak nem dobta el a gyerekeket....

Nem szokott magától rájönni az én férjem sem - szerintem ez egyébként férfiszokás, tisztelet a kivételnek - hogy aktuálisan épp mit kéne csinálni és nem lustaságból fekszik a kanapén, amikor te a kicsit vígasztalod meg a nagyot terelgeted egyszerre, hanem ilyen és kész. De ha szépen szólsz, hogy drágám légy szíves ezt és ezt segíts, gondolom, nem fog visszautasítani.

Nálunk is nekem kell szólni, hogy hívd fel anyádat, névnapja van, vagy hogy el kéne menni meglátogatni, mert a jövő hónapban már valószínűleg nem vállalok be több száz km utazást, közvetlen szülés előtt, én tartom észben, hogy ha üzleti útra megy, mit kell csomagoljak neki, csak öltöny kell, vagy lesz egyéb program, amihez megfelelő öltözet kell.... Férfi és kész. Te meg nő vagy, női praktikákkal, változtatni te tudod.

Amikor meg már a kicsi is nyújtja majd a kezét, hogy apa, apa, akkor a te férjed is rájön, hogy van még egy gyereke. De addig nem feltétlenül. Van kivétel, de a többség nem tud mit csinálni egy kisbabával, kész.

A férjem vezető beosztásban dolgozik egy nagy cégnél, naponta akár nagyobb horderejű döntéseket is hoz, itthon meg én mondom neki, melyik inget vegye föl... Nincs ezzel semmi baj. Tudod, minden sikeres férfi mögött áll egy nő... És igenis, a család jó szervezéséért mindig a nő felel, így volt ez évszázadokkal ezelőtt is és jól van ez így.

Hétvégén egyébként simán megcsináltam, amikor picik voltak még a gyerekek, hogy leraktam őket a játszószőnyegre, körberaktam játékokkal, melléjük heveredtem egy jó könyvvel és olvastam. Nem kell mindig szórakoztatni egy gyereket, hadd fedezze fel ő a világot. Sírni sose hagytam őket, de kibontakozni igen! Nem attól vagy jó szülő, hogy a gyereked egy pillanatra se hagyod "unatkozni", mindig foglalkoztatod.. Hagyd, hadd játsszon egyedül is, légy elérhető számára, de tuti nem kell folyton kézben lennie, nem kell ébren töltött idejében programot biztosítani neki, majd feltalálja magát. Akkor viszont neked is jut pihenés.

Egy hat hónapos baba remekül elvan a babakocsiban akár egy kávézóban is, mehetsz a barátnőkkel trécselni, én is gyakran megtettem. Annyi szabadidős programot csinálhatsz gyerekkel, akár hét közben is! Csak légy kreatív.

2012. ápr. 17. 14:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!