Egyedülálló anyukák, ti hogy oldjátok meg/ oldottátok meg a leghétköznapibb tennivalóitokat kisgyermek mellett?

Ugyan én nem vagyok egyedülálló, hivatalosan, de a napom 98%ban egyedül vagyok a két kicsivel itthon(2,5éves 14hónapos)

No a menet, ha mákom van(ritka mint a fehér holló) akkor amíg a férjem kómásan kvzik gyorsan tusolok, hajat mosok, öltözök(zárt ajtók, csend és nyugi:)). No a babék jönnek mennek, gyakorta állnak a kádba csimpaszkodva és dumálnak velem, miközben én épp szépülök:)

Utána rohanás az egész nap. Mire Ababát felöltöztetem Bbaba levetkőzik, és fordítva, vagy vészesen hasmarsot kap:) Szóval elindulni nem egy sétagalopp:)

A boltban lét az egy újabb vicc:) vagy az egyik vagy a másik de inkább mind a kettő pakol nekem, én meg vissza:) Kb teli a kosár mire végeznék.

Amikor itthon vagyok, akkor néha úgy nyerek 5percet magamnak, hogy youtube, és zene vagy mese(max 5perc és jönnek nyúzni).

Pisilni-kakilni csak és kizárólag közönséggel lehet, mert a nagy kinyitja az ajtót, vagy nemes egyszerűséggel veri azt anya után visítva.

Főzni is velük lehet csak, állnak a széken és kavarnak, vagy szalvétát pakolnak nekem, törölgetnek... persze egymást nyúzva ki is a soros épp. Ilyenkor a macik etetésével védem ki, hogy vér folyjon, bár ilyenkor a konyha is egy játékboltra hajaz.

Ugyan úgy, ahogy Te. Öltözünk (fél órán keresztül), majd megyünk. Mikor picik voltak, alvás alatt mostam hajat, most már lehet úgy is, hogy nyitva hagyom a fürdő ajtaját, Ők meg jönnek-mennek.

Később Neked is könnyebb lesz, ha nem kell minden másodpercben felügyelni Őket.

Még a babakocsis korszak a "legegyszerűbb", mert csak beleteszed a gyerekeket és "kész". A nagyobbak ketten mennek 3 felé.