Van olyan mozzanat a babatokkal kapcsolatos napi teendok kozott, amit nem szerettek, vagy untok?

Tudom, hogy nekem kell csinálni attól függetlenül, hogy unom. Tulajdonképpen nem magával a fürdés unalmas számomra, még csak nem is a hiszti, sírás, ami végigkíséri az öltözést.

Azt már elfogadtam úgy, mint kötelező dolog. Ami kihagyhatatlan, hiszen a fiam nem szeret öltözni, pucérkodni annál inkább és még túl kicsi ahhoz, hogy megértse nem lehet meztelenül aludni. :-)

Ez idővel úgyis el fog múlni.

Igazából amit már unok, az az esti monotonitás. Amúgy sem vagyok egy mindent időre csinálót típus. A napi programjainkban még van is változatosság. De az esti procedúra az fix: héttől húsz percen át torna és pucérkodás. Utána tíz percig egyedül tornázik, én készítem a tejet, a fürdővizet. Háromnegyedig fürdés kb, majd öltözés sírással, aztán etetés és alvás.

Ugyanakkor meg tisztában vagyok vele, hogy a gyereknek kell ez a határozott napirend ahhoz, hogy jól érezze magát és tudja, hogy alvásidő van.

Szóval nem adom fel, csinálom tovább, de azt hiszem, hogy most tényleg a férjem nyeri meg a fürdetést néhány napra. Tulajdonképpen az elmúlt hat hónapban kizárólag én fürdettem minden este. Eleinte még segített, azután ez elmaradt...

Lehet, hogy nézek csúszásgátlót és megpróbálom a zuhanyzóban való fürdetést.