Hogy tartjátok a tüzet kapcsolatotokban a baba mellett? Mit tesztek, hogy ne laposodjon el, és ne csak a rutin legyen? Mivel színesítitek az együttléteket?

Másfél éves a babánk! AZ eleje nehéz volt, a férjem kicsit háttérbe szorult, minden pillanatomat a gyerekre fordítottam! Férjem is imádja, és imádta akkor is a gyermekünket, csak amikor olyan pici volt, még nem tudott nagyon mit kezdeni vele! Voltak súrlódások, kicsit elhanyagoltam! Akkor azt mondtam, hogy ha együtt akarjuk leélni az életünket, nem szabad elhanyagolnom! "Játékosan" bevontam a gyerek nevelésbe, többször szüleimre hagytuk a picit, hogy el tudjunk menni vacsizni, vagy közös programot tudjunk csinálni! Abban nagyon szerencsésnek mondom magam, hogy hiába egy örökmozgó a gyermekem, nagyon rossz csont, de én azért nem vagyok hulla estére, mint ahogy sok anyától hallom! Így mikor elalszik a pici, még tudunk kettesben lenni, tv-zni, stb...!