Játszóteres anyukák vagytok itt? Kérdeznék?

8 hónapos a lányom és ezen a héten elkezdtem lehordani a játszótérre. Egyenlőre hintázunk, meg tegnap a homokba raktam le, hogy nézelődjön, mászkáljon, ilyesmi.

Mivel még nem tud állni, se járni, így kevés a lehetőség. Emiatt érdekelne, hogy ti ilyen korban vagy ilyen kereteken belül mit csináltatok? Hogyan játszottatok?

Hogy lehet bekerülni a játszótéri "bandába"?

Mindig köszönök hangosan, de alig köszönnek vissza páran. Látom sokszor, hogy figyelnek minket. Tegnapi nap pedig hallottam is, hogy rólunk beszéltek. Tisztán nem értettem, hogy mit, de sokszor néztek hátra (felénk).

Nem tudom egyenlőre eldönteni, hogy a játszótéri szülők (akik itt vannak) esetleg sznobok vagy nem..

Legdurvább az volt, hogy hétfőn egy apukával elbeszélgettünk, együtt "játszottak" a gyerekek. Erre tegnapi nap amikor meglátott köszönni sem tudott. A gyerekét inkább más fele terelgette, ne hogy odajöjjön hozzánk. Gondolom abba a társaságba tartozott. Nem is nagyon nézett ránk, kerülte a szemkontaktust, ha úgy alakult.

Nagyon rosszul érzem magam emiatt. De tudom, hogy a lányomnak kell az új környezet ahhoz, hogy a mintákat lássa és magában feldolgozza a fejlődéshez.

Viszont tegnap este eltört a mécsesem itthon és sírtam is. Tudom buta vagyok, hogy ilyenért kiakadok, csak olyan rossz egyedül.. Nem azt akarom, hogy mindenki puszipajti legyen velem, csak ... basszus. Társasági lény vagyok, isten háta mögött (1 éve lakom itt), senkit sem ismerek. Ha pedig ismerkedni akarok, akkor ... hát ennyi. :((((

Mi a jó istent csináljak?