Hasfájós és/vagy sokat síró, keveset alvó babás Anyukák, hogy bírjátok?

A lányom 4 hónapos koráig minden nap 4-5 órán át sírt vigasztalhatatlanül. Kiderült, hogy tejfehrje-allergiás, s azért vol "kólikás". Egyszerűen csak függőleges helyzetben nyugodott meg (a szelek úgy tudtak távozni belőle), így a rongatást megelégelve hordozókendőt vettünk. A kezeim felszabadultak. Közben főztem, takarítottam, míg rajtam volt vagy egyszerűen élveztem a csendet :D Mi együtt fürödtünk, így ez a gond nem volt nálunk, az egyetlen, amit nem tudtam így megcsinálni az a vasalás, hiszen az veszélyes lett volna.

A babád koraszülött, neki nyilván több időre van eleve szüksége a világba való belerázódáshoz. Én cska azt tudom javasolni, hogy ha nem megterhelő, akkor ringasd, öleld magadhoz, sokszor a meztelen testkontaktus is sokat segít. A tél végi időjárás eleve megviseli szerintem a pici babákat, a sok front és szél az arra hajlamosakat még nyűgösebbé teszi, ezzel nem nagyon lehet mit kezdeni, várjuk a tavaszt...

A kiborulással az a baj, hogy megérzik és még rosszabbul reagálnak, ha kezdesz idegesebbé válni, jó odaadni másnak a kezébe és kicsit kimenni a szobából és megnyugodni.

ÉRdemes végiggondolni neked is a tejtermékeket illetően az allergia lehetőségét, ha szoptatsz, akkor tejmentes étrendet bevezetni, ha tápot kap, akkor másika kérni (a HAtápszerek sem teljesen allergia-barátok sajnos).

DE ami tuti beválik, az a hordozókendő! Én a liliputi honlapról rendeltzem, itt viszonylag olcsó. ringatni, altatni, még szoptatni is lehet benne, szabadok a kezeid, a babád érez téged, a testközelség nagyon fontos ilyenkor! na meg hogy érzi, nem hagyod fájdalmában magára...

kitartás! :)

Kicsit több, mint 3 hónapig tartott ez az időszak. Nappal folyton sírt, örültem, ha volt 20 csendes percünk. Éjjel szerencsére aludt. Mindent kipróbáltunk, de semmi sem segített :( Sokszor én is vele sírtam tehetetlenségemben :( Napi teendőket reggel csináltam a csendes 20 perc alatt. Ilyenkor nem az a fontos, hogy a lakás ragyogjon, és mindig legyen főtt kaja. Én pl nem főztem. Anyukám főzött néha, meg párom.

Kitartás!

3 hónapig tartott nálunk. Nagyon sokszor kiborultam, sírtam én is, és örültem, ha szegénykém végre el tudott aludni. Sokszor aludt rajtam, még éjszaka is ebben az időben.

A háztartás volt az, ami ekkor borzasztóan nem érdekelt, ha végre elaludt aludtam én is, mert tudtam, hogy utána órákig sírni fog megint. Sokszor előfordult, hogy reggeltől délig csak sírt. Semmi nem volt jó, hiába sétáltam vele, ringattam, simogattam, tornáztattam... semmi nem segített.

Az enyém nem hasfájós,de borzasztó anyás,ha felállok mellőle már kezdi,ha közelítem a földhöz letenni,kezdi.Úgy főzök,úgy megyek wc-re,úgy készítem a kajáját,szinte MINDEN EGYES ALKALOMMAL,hogy(jó esetben nyavajog),ordít,és szinte beleremeg,őrjöng.20 percekt alszik,2x éjjel rengetegszer kel,persze sírva.Hogy bírom?Minden túlzás nélkül az idegösszeroppanás szélén állok.:(2. gyerek,de ez a helyzet új.2 hét múlva 1 éves lesz,nem tudom mikor hagy fel ezzel.Miért nem alszom ilyenkor?Hát mert rettegek elaludni is,hogy mikor ver fel az elalvás küszöbéről(az a legrosszabb).Vmelyik este 10ig nyomta,aztán kidőlt,2kor kelt,bogarászott vagy félórát(de van hogy 2-t),fél 6kor meg kezdődött a nap.De van h 15 percenként sír fel.Hülye lennék lefeküdni.:(Voltam annyira kimerült is,h reggel meglepődtem,ki vette ki a gyereket az ágyából....képszakadás.Nálam, aki egy légyfingra felkelek.Jó h rá nem léptem v feküdtem.:(

Szóval együtt érzek mélységesen,de okosat mondani nem tudok.Ha hasfájós,biztos h el fog múlni,ha dilis mint az enyém:) hát nem tudom mikor.