Aki haraggal vált el a kisbabája apjától, hogy bírja a
látogatást?
Ez engem is érdekel, megőőrülök a szitu miatt!! Ha nem jön válasz, emeld majd ki légyszi, hátha kapunk választ! Bocs az off-ért..
2012. jan. 31. 07:40
Hasznos számodra ez a válasz?
Nagyon nehéz. Csak akkor beszélek vele, ha muszáj. Én nem is nagyon kezdeményezem. Köszönünk egymásnak, ha van valami fontos, tőmondatokban megbeszéljük. Utána szétvet az ideg de ez van. De a gyerkőc miatt muszáj és miatta teszem csak. Nálunk a fő gond, hogy 7 éves koráig nem foglalkozott vele de a barátnőjének kellett a gyerek és miatta kezdett érdeklődni. Ez még nem is lenne gond de csak kitalált minden baromságot. Engem behívtak a gyerekjóléti hivatalba hogy nem engedem hozzájuk a gyereket. Persze a vád nem állta meg a helyét. Aztán kitalálta, hogy nevelési tanácsadóba kell vinni mert szorong. Ott sem találtak semmit. Az eszükbe sem jutott, hogy az apja hirtelen "ragaszkodása" lehet az ok. Ezek után még nehezebben viselem.
2012. jan. 31. 08:38
Hasznos számodra ez a válasz?
3/15 A kérdező kommentje:
Annyira kivagyok sokszor üvölteni tudnék. Ha nem lenne közös babánk,tényleg kitörölném az életemből, de nem tehetem és ez annyira dühít. Belegondolok néha, az egész életem erről fog szólni mostantól, ez már nem fog megváltozni. Megéri így is persze, a fiam a mindenem!
Ha nagy lesz és megkérdezné, miért nem jött apa, hát nem mondhatom, hogy nem volt kedvem találkozni vele. Nagyon nehéz, tényleg csak kisfiam miatt csinálom. Remélem egyszer jobb lesz...köszönöm a válaszokat és írjatok még legyetek szívesek aki érintett
8,38 vagyok. Nekem tudja a lányom, hogy haragszom az apjára de csak annyit mondtam neki, hogy azért mert megbántott és csúnyán beszélt velem. Majd akkor fogja megérteni (szerintem) ha ő is túl lesz néhány csalódáson. De ez azért még odébb van.
2012. jan. 31. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
Én mind két részről érintve vagyok. Elváltam , mert a férjem elhagyott a kolleganőjéért minket, a fiam 1 éves volt akkor. Rengeteget nyeltem, hogy a gyereknek jó legyen, most 7 évvel ezután is sok tüske van bennem, és még mindíg maradtak kimondatlan dolgok, de a gyerek ebből semmit sem érez, imádja az apját és csak ez a lényeg. Őt büntetném ha nem engedném találkozni őket. Újra férjhez mentem 2 éve és a férjemnek is van egy lezáratlan gyerekügye az exével. Csúnyán váltak el még mielőtt találkoztunk, és egy gyerek a szenvedő alanya, ott a nő nem engedi, hogy találkozzanak és nem akarja a gyerektartást sem, mert van új párja és vele szeretné felnevelni. A férjem nagyon nehezen viseli, minden nap szorong rajta . Úgyhogy nehéz eldönteni mi a jó a gyereknek, mert ebben az esetben ha apaként neveli az új férfi akkor lehet jobb nem bolygatni. Nincs jó megoldás!
2012. febr. 1. 18:03
Hasznos számodra ez a válasz?
18hónapos korától egyedül neveltem a gyerekemet.Az apját imádja (erre is neveltem) és a hivatalos láthatáson túl is rengeteg időt töltenek együtt.Nekem az a jó érzés,hogy nem "hétvégi"apukája van a gyerekemnek.Azóta férjhez mentem is van egy kislányom,a 2 gyerek imádja egymást a férjem pedig tudja,hogy a volt párom is az életünk része.
Soha semmi rosszat nem mondunk egymásra a gyermekünknek.Van bennem is,benne is tüske,de nem szeretnénk,ha a gyermekünk inná meg ennek a levét.
Próbálj erőt venni magadon,mert egy életre egymáshoz vagytok láncolva és hidd el (sok átsírt éjszaka után mondom) könnyebb békében,indulatok nélkül.Egyszer lesz új életed valaki mással,de ahhoz az kell,hogy lezárd magadban mindezt és tiszta lappal indulj.
2012. febr. 1. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
7/15 A kérdező kommentje:
kedves utolsó!
És ilyenkor a látogatás alkalmával kibírjátok vita nélkül? nem is szóltok egymáshoz szinte, csak ha muszáj?
Nagyon érdekel, hogy másnál hogy működik mert nem tudom, hogy kezeljem. Muszáj megengednem persze, hogy jöjjön a fiához. Gondolom az az egyetlen megoldás, ha nem megyek bele a vitákba és nyele egy nagyot. De ez nagyon nehéz, megérdemelné hogy kiosszák és megmondják neki hogy milyen ember. Egyedül a fiam miatt teszem meg ezentúl, hogy nem megyek bele semmilyen vitába...
8/15 A kérdező kommentje:
Érezni őszintén semmit sem érzek iránta, lezártam. De a haragot valószínűleg csak az idő enyhíti majd... köszönöm a válaszokat és írjatok még!:)
9/15 anonim válasza:
A gyerek nem tehet semmiről, így jól teszed, hogy nem tiltod az apjától. Tudom min mész keresztül. Kisfiam 2 hónapos, az apja szülés előtt 3 héttel döntött úgy, hogy mégis inkább a régi családját választja. Együtt éltünk már, terveink voltak, válni akart. Padlót fogtam amikor közölte. Nem értettem és a mai napig nem értem mi történt. Mi megegyeztünk a gyerekkel kapcsolatban normális, felnőtt emberek módján. Azt mondta, hogy nem szeretne kéthetenkénti, vagy hétvégi apuka lenni, de sajnos eddig nem igazán ezt mutatta. Nagyon sok fájdalmat és csalódást okozott, de a gyerek miatt (aki életünk végéig összeköt minket) muszáj normálisan hozzá állnom a dolgokhoz. Rajta múlik, hogy milyen viszonyt fog kialakítani a fiával. A gyerek érdekében mindent elkövet az ember! Nem könnyű egyáltalán, de én hiszek és bízok benne, hogy az idő minden sebet begyógyít és megold.
2012. febr. 1. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
18:20as vagyok.
Ha van is vitánk azt telefonon intézzük és úgy,hogy a gyerek ne hallja.Igen megállom láthatáskor,hogy bármi bántót mondjak.Kedves vagyok és örülök,hogy a fiam jól érezte magát az apukájánál.Az elején nehezemre esett,de erőt vettem magamon és így 4és fél év távlatából pedig már igazán nem esik nehezemre.
Nem tudom köztetek mi történt,mi egyszerűen nem illettünk össze és én úgy gondoltam jobb korán,békében elválni mint vitatkozni egy életen át...
2012. febr. 1. 20:07
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések: