Más is volt így 1 év elteltével a szülés után? Miért van ez?

Sajnos én is igy vagyok vele. Azelőtt sem volt oda a szexért, de most... :((

Én is nyűgnek érzem. És utálom magam miatta. Pedig szeretem a férjem nagyon. Nem érdemli ezt hiszen mindent megad.

3-as!

1. vagyok. Nekem már az sem jön be, csak nagyon ritkán.

Hát sajnos erre csak az a megoldás, ha leküzdöd az ellenérzést. Esetleg megpróbálod kideríteni, hogy mi okozza, és azt a dolgot helyére tenni.

Két gyermekem van, az első lányom elött kb úgy voltam, hogy nem érdekelt a szex. A szülés után, csakúgy mint nálad, csak roszabbodott a helyzet. Én is utáltam az estéket, a hétvégéről nem is szólva. Aztán rájöttem, hogy nálam az okozta a gondot, hogy a párom sosem volt itthon, este ért csak haza, és akkor is annyiból állt a kapcsolatunk, hogy megkérdezre mi a kaja, aztán ezek után persze nem értette, miért nincs kedvem hozzá...Azzal hogy a nőknél a szex elsősorban érzelmi alapon működik, sajnos a férfiak nagy többsége nincs tisztában, náluk ez máshogy zajlik. Szóval nagyjából én elhanyagoltnak éreztem magam, és emiatt volt. Aztán mikor rájöttem erre, leültem a párommal beszélni, hogy azért attól, hogy van egy közös gyerekünk, én még nem szűntem meg nőnek lenni, és ha évekig csak annyit tud nekem mondani, hogy megkérdi mi a kaja, akkor szerintem ne csodálkozzon azon, hogy állandó fejfájásom van. Megértette, és ami a legmeglepőbb volt, tett is érte, hogy ez megváltozzon, saját magától. Pl egyik este előállt azzal, hogy megmaszíroz, máskor meg hogy menjünk el vacsizni, hétvégén sétáljunk, és azt nem mondom, hogy könnyű volt leküzdeni az akkorra már kialakult ellenérzést, de SIKERÜLT :) Meg lehet ezt csinálni, beszéljétek meg, és ketten, tudtok érte tenni. :)

A hormonjaiddal van baj. Csinálj egy fagyöngy tea kúrát, egyensúlyba hozza a hormonháztartásod.

Egy teáskanál tea 2 dl hideg vízbe áztatsz 8 órát és csak meglangyosítod, ne melegítsd meg mert tönkremegy.

Nálunk sem indult zökkenő mentesen. A párom már alig várta hogy leteljen a 6 hetes türelmi idő. Hát nem jutott sokáig mert fájt. Ezután sorozatos kudarc... A nőgyógyászom megvizsgált és mondta hogy nincsen ok fájdalomra, egyedül a szorongás lehet a hiba. odabent minden meggyógyúlt. Ajánlotta a cikatridina nevű hüvelykúpot. Azt mondta hogy ez mevéd a fájdalomtól:D Picit placebóként nyomta ezt mellé. Igazából ahogyan elolvad úgy nagyon krémes és nedves lesz minden így nem sérülsz meg belülről. ennek ellenére én nagyon féltem és nagyon sajnáltam a páromat. nekem nagyon taszító volt az, hogy ott vágtak és varrtak. Ráadásúl még a hasam is nagy volt (30 kiló terhesség alatt:S) és úgy éreztem hogy az hogy engem kíván az csak azért van mert nincs más...féltem ha nem engedek semmit akkor pedig lesz. Így utólag tudom, hogy hülyeség. Ő folyton kérdezte óvatoskodva hogy nem-e fáj és volt hogy letagadtam de volt hogy nem bírtam. Mikor engedtem neki olyankor többször is néhány könycsepp elkente a szemfestékemet amit észrevett és utána nagyon szarul érezte magát. Ráadásúl én még alternatív módon sem tudtam neki ,,segíteni" mert szülés után elkezdett nőni a bölcsességfogam és egy enyhébb szájzáram volt ami bár beszéd és evés közben nem zavart...másban igen.

Rengetegszer kérdezte mi az amit jobban szeretnék mit hogyan és próbálkozott kedvet csinálni a dologhoz. Sajnos nem sok sikerrel. De ez nagyon jó volt, hogy végre meg tudtuk beszélni hogy mi az ami jól esik, mert ha régebben valami nem volt jó megsértődött és nem is kérdezte vagy nem akart róla beszélni. Ekkor pedig nem magát hibáztatta hanem a szülést így eléggé megnyiltunk egymásnak.

Aztán volt egy pont amikor én is kerültem. Már elsírtam magam mert inkább a gyerekkel aludtam az ő szobájába minthogy ,,gyakorolni" kelljen. Pedig megértő volt, de megbántani nem akartam, hogy meg se próbálnám. Aztán nem tudtam szoptatni tovább és belekezdtem a fogyókúrámba.

Már 3 kg minusz után sokkal jobban éreztem magamat. Amikor pedig szépen lassan felére csökkent már éreztem, hogy újra nőnek tudom magamat érezni. csinosabb ruhákat vettem fel a hálóingek helyett. Direkt kellettem magamat, hogy megdícsérjen és megerősítse bennem, hogy tényleg kezdek csinibb lenni. Ahogy az önbizalmam visszajött igényeltem azt hogy velem foglalkozzon. Külön jó volt, hogy addigra abbahagyta a kezdeményezést. Már 4 hónaposan sikerült arra a szintre eljutni, hogy szavak nélkül működjön a dolog, mert emlékezett arra amikor erről faggatott. Sokkal felszabadultabbak vagyunk mint terhesség előtt. Ráadásúl nem érzem azt hogy úgy kezelne mint aki a polcon van és elővesz amikor kedve tartja. Minden alkalommal újra és újra meghódít. Tetszik, hogy nem egyértelműen következtet abból ha megcsókolom, hogy na akkor irány a hálószoba, hanem szinte ki kell találnia, hogy mit szeretnék. Azóta rájöttem, hogy fájdalmat azért éreztem, mert szorítottam magamat. Arra is, hogy az egészért a terhesség alatt felszedett kilók feleltek. Nem éreztem igazán vonzónak magamat és ettől nagyon fusztrált voltam. Biztos vagyok benne, hogy nálad is hasonló pszihés dolog működik a háttérben. Amíg meg nem oldódik addig sajnos csak a csalódás és a lelkiismeretfurdalás van. Könnyebb lenne megoldani a próblémát, ha rájönnél, hogy mi az.

Nekem az volt a szerencsém, hogy hamar sikerült kibékülnöm magammal, de nem tudtam, hogy a kudarcokért ez az igazi felelős....