Nemet mondani babanak ennivalora? Mi a megoldas?

"de a gyerek eszik fel 9-kor,13-kor,16-kor-19kor. En nem reggelizek,11-kor ebedelek,parom 14-kor er haza a melobol,akkor eszik,en 6-kor vacsorazok,parom valamivel kesobb. "

Rggelizzél te is valamennyit a gyerekkel fél 9-kor, akkor kibirod 13-ig az ebéddel. Ezután úgyis lefekteted, amikor a párod eszik, akkor még alszik. 16-kor egyen a gyerek valamennyit, 19-kor meg ehetsz te is meg a párod is a gyerekkel együtt. Igy meg van oldva a probléma, és a családnak is jót tesz, ha együtt esztek, nem pegid mindenki valamikor magában eszik.

Ha nem állitod át a napirendeteket ilyesmi rendszerre, akkor természetes, hogy a gyereknek sem tünik fel, hogy van evésidö is, és ezzel megalapozod azt, hogy elhizik utána meg vagy emiatt lesznek problémái vagy pedig anorexiás lesz, ha a többi csúfolja a súlya miatt.

Ezt én sem értem. HA már a ti étkezési időtök mozdíthatatlan, akkor hangoljátok a gyerekét a sajátotokhoz.

(Bár azt sem értem, hogy egy egy éves kettőkor pl. miért nem alszik, de ezt már meg sem merem kérdezni...)

Előbb utóbb az a cél, hogy a gyerek minden szempontból belekerüljön a családi körforgásba.

Ha Nálatok rendszertelenség van, akkor azt fogja megtanulni.

A gyereknevelés sajnos az önneveléssel kezdődik, mert a gyerek MINDENT úgy tanul meg, ahogy a szüleitől látja. Pl. ha apa lehajigálja a ruháig a földre, akkor anyuka hiába szajkózza, hogy a ruhát el kell tenni, valószínű, hogy nem az marad meg.

Azzal egyébként nekem is extra nehézségeim vannak, hogy az asztalnál üljek, mert én 10 perc alatt megeszem az ebédet, míg kicsi lányom 40 perc alatt teszi meg ugyanezt. 20 perc után általában feladom, és felkelek, teszek-veszek a jelenlétében. Sajnos így a 4 évesem szeret felállni evés közben, de minimum ficereg-forgolódik a székén stb. Ez van, az ember azt aratja amit vet. :o)

Megírod, hogy mennyivel született és most hány kiló, cm? Lány, fiú?

Kíváncsi lennék rá.

Unokaöcsém (másfél éves) is egyfolytában eszik, erős gyerek, de korántsem kövér. Bátyja is állandóan eszik már kiskorától kezdve (9 éves). Két éhenkórász, teljesen jó értelembe véve. Egyik sem kövér. Nagyobbik unokaöcsém még az oviban az óvónéni reggelijét is ellopta, és megette reggeli után még azt is! :)

S az is fontos mit adsz neki, mert ha nem csülökpörköltet eszik egész álló nap, akkor nem hiszem, hogy nagy bajok lesznek.

Lesz ez még így se!!!!! :)

Pont ilyen volt az én lányom is ennyi idősen. Most 2 éves, és ott tartunk, hogy kb. 2 falatot eszik maximum egy-egy étkezésnél...

Én 13 hósom is egész nap eszik, bár engem ez nem zavar.

Második gyerek, tudom jól, hogy nem sokáig lesz így. Első gyerekem kb 15 hósig evett rendesen, utána fényevő lett, és ez így van azóta is, úgy kell beletuszkolni a kaját (3éves).

A 13 hósom kajája így néz ki egy nap:

7-kor 3 deci tápszer

9-kor gyümölcs (mondjuk egy bébiételnyi)

12-kor ebéd (2-2,5 deci húsos főzelék)

utána 2 deci tápszer

4-kor egy nagy adag tejpép

7-kor 2-2,5 deci főzelék (ebéd maradéka)

8-kor 3 deci tápszer

Közben pedig kb fél zacskó pufikuki, legalább 2-3 pogi (fornettis) vagy egy nagy szelet kenyér vagy egy kifli.

Folyamatosan rág valamit, egész álló nap eszik.

Figyelj, hidd el, hogy nem marad így a babád, eljön az idő, hogy nem lesz ideje enni, annyi dolga lesz.

Addig is egyen amennyit kér.

Egyetértek a többséggel, szerintem is az étkezési időket kellene összehangolni. Oké, hogy a párod fix időben eszik otthon, mert dolgozik; de a gyerek és te simán tudnátok egymáshoz igazodni! Az, amit leírtál, tényleg egy kisebb káosz és így nem csoda, ha egész nap csak eszik...

Vagy legyél kemény és ne adj neki mindig, ha továbbra is ez a rendszer marad, vagy módosíts a szokásokon. Mert ha tényleg emiatt kezd gömbölyödni (és nem a természetes szakaszok miatt), akkor abból további problémák is lehetnek idővel, gondolom, ezt tudod.

Szerintem a te hozzáállásod itt a kulcs.

Nagyon egyetértek azzal, aki azt írta, hogy a gyereknevelés az önneveléssel kezdődik. Tapasztalom. :)

Az én kisfiam is ilyen 1 éves korától. Nem volt mese, össze kellett hangolni az étkezéseket, és leszokni a nassolásról. Komolyan, már azt sem tehetem meg, hogy kiszököm a konyhába egy kocka csokiért, mert érzi rajtam az illatát vagy nem tudom, mindenesetre rohan ő is a konyhaajtóhoz, és veri, hogy neki is kell. :) Ez ilyen.

Hosszú távon tényleg az a legjobb megoldás, ha a baba felveszi a család ritmusát. Kényelmes, és "nevelési" szempontból sem rossz: ebéd, vacsi közben van együtt a család, beszélgetünk, egymásra figyelünk, nem megy a tévé. Ha csak 15-20 percet is vesz igénybe, akkor is nagyon fontos.

Sok sikert kívánok hozzá!