Mitől apás/anyás egy gyerek, baba?
Hát nem tudom, de az én fiam olyan anyás, hogy az csak na. Most lesz 9 hónapos én vagyok vele reggeltől estig, apa korán megy dolgozni, este 5-6 között jön haza. Nagyon örül neki mikor megjön, az biztos de utánna akkor is jönne hozzám, pedig nincs gyakran ölben. Tegnap is kiszálltam a kádból, ő meg még maradt apával, de úgy elkezdett üvölteni, mint akit nyúznak, csak nyújtotta a kezét utánnam, hogy vegyem ki, mikor meg kivettem úgy belecsimpazkodott a nyakamba, hogy nem tudtam letenni. Még ilyen nem volt, már észrevettem, hogy egy pár hete anyásabb, de most még rosszabb a helyzet, már mászik és jön utánnam mindefelé és nyújtja a kezét, hogy vegyem fel.
De remélem azért hamarosan kinövi.
én a saját tapasztalatomat tudom megosztani veled:
én nagyon anyás voltam egészen sokáig, szinte csak ő foglalkozott velem, mert apukám a munkájából kifolyólag havonta pár napot volt csak velünk. persze ő minden marhaságot megengedett nekem, mindent megvett, míg anyám ugye szigorúbb kellett hogy legyen, hisz a hétköznapokon ő tartotta mellettem a frontot.
Mégis anyás voltam.
A férjemmel van egy 7,5 hós kislányunk. Rajong az apjáért, első szava volt a PA(vagyis apa), vigasztalhatatlanul sír reggelente, mikor a párom dolgozni indul és ha délután kulccsörgést hall, azonnal eksztázisban kiabálni kezd hogy PA PA PA PA PA... szóval nagy a szerelem, mondjuk sokat foglalkozik vele a férjem, játszanak, és teljesen el is tudja látni.
De pl elaludni csak velem tud, ha nagyon sír, mert mondjuk fájdalma van, senkinél nem nyugszik el, csak nálam.
Nálunk is én vagyok vele egész nap, gyakorlatilag a rokonság sem nagyon jött eddig, apa délután ér haza. Akkortól úgy felesben oszlik meg. Szerintem én türelmesebb vagyok, és többet meg is engedek. Igazából tőlem mindent megkap, mindig a rendelkezésére állok, sírni sem hagyom, ill. ilyenkor azonnal ott vagyok vele. Apa hatátozottabb, ő nem ugrik azonnal, de benne valahogy jobban él "A gyermek", olyan igazán ért a gyerekek nyelvén. Már a kórházban is sokat foglalkozott vele, APA a minden! Mintha többet nevetne vele! Éppen most lenne a szeparációs szorongás korszaka, de nálunk még anyás korszak nem volt. Első szavai is inkább apa-féle megnyilvánulások voltak.
Tudom, hogy rám is szüksége van, és mostanában egyedül hagyni nem lehet (akkor mégiscsak szeparációs korszak), de most pl a világ legtermészetesebb rendje szerint kint van apával, nézi a babkocsiból, ahogy apa takarítja az autót. :))
Csak kíváncsi vagyok, hogy van ez másoknál?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!