Mindenhol más van! Mikortól ehet mézet egy baba? 12 hónaposan már lehet?

A boutilizmust a legtöbbször házilag készített hústermékektől (pl kolbász),vagy tengeri haltól lehet elkapni.

Annak az esélye,hogy bolti méztől akárki is megfertőződjön,annyi az esélye,mint hogy egy repülő a fejedre zuhan.A házi mézzel más a helyzet,azzal is vigyázni kell.

Tudnotok kell,hogy ez a fertőzés felnőttekre is veszélyes,szóval ilyen szempontból "mindegy",hogy 1 vagy 2 évesen kapja a gyerek a házi mézet,a kockázat ugyanakkora.

Allergizálhat,ezért szokták inkább a két éves kort megvárni vele

Tehat akkor a bemàsolàs: A mézet régóta előszeretettel alkalmazzuk a különféle nyavalyák gyógyítására külsőleg és belsőleg is – és nem mellesleg még finom is –, a szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a mézet nemcsak mi, emberek szeretjük, hanem a botulizmus kórokozója is. A Clostridium botulinum a mézben elszaporodva később bejuthat az ember szervezetébe is, ahol toxint termel. Ennek következményei főként az egyévesnél fiatalabb csecsemők számára veszélyesek, ahol súlyos izomfájdalmakat, az izomműködés akadályozása révén légzési nehézségeket és székrekedést okozhat, és az állapot súlyossága csaknem minden esetben kórházi felvételt is szükségessé tesz.

Ahogyan dr. Mészner Zsófia, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet főigazgatója kiemelte a Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle egyik ez évi számában, hazánkban is minden évben felborzolja a közvéleményt az a néhány eset, amikor a baktérium a túl korán kóstoltatott mézből kerül be a csecsemő szervezetébe. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ellenőrzött hazai gyártóktól forgalomba kerülő mézek biztonságosnak tekinthetők, az importból származó termékek esetében azonban már felmerülhetnek kétségek.

csecsemő méz botulizmus botulismus clostridium botulinumAz Egyesült Királyságban éppen a napokban került a lapok főoldalára annak a 15 hetes csecsemőnek az esete, aki – egy éven belül immár harmadikként – a mézben lévő baktérium okozta botulizmus miatt került súlyos állapotban kórházba a szigetországban. Az esettel kapcsolatban a brit szakemberek is hangsúlyozzák, hogy bár a méz kedvező egészségi hatásai nem ismernek életkori korlátokat, a botulizmus veszélye miatt mégis egyéves kornál kell meghúzni azt a határt, ami alatt a botulizmus veszélye miatt nem érdemes kockáztatni akkor sem, ha a gyógyszeradást szeretnénk elkerülni a mézzel valamilyen kisebb, banális panasz (például köhögés) esetén.

A Food Standards Agency képviselője, Sam Montel arra is figyelmeztet, hogy a szilárd ételek bevezetésekor egyébként sincs szükség arra, hogy az ételeket bármilyen is édesítsük, hiszen később komoly egészségi problémák forrása lehet, ha a gyermeket túlságosan korán édesszájúvá neveljük. A méz szénhidrátforrás – így a későbbi elhízás és fogszuvasodás szempontjából semmiben nem különbözik a cukros rágcsálnivalóktól és üdítőitaloktól.

Dr. Kathie Grant, a Health Protection Agency részéről ugyanakkor azt is elmondja, hogy a méz és botulizmus kapcsolatát természetesen nem úgy kell elképzelni, hogy a csecsemőknek adott méz minden esetben súlyos tüneteket okoz, hiszen a botulizmus szerencsére igen ritka fertőzés. A veszélyek miatt mégis minden szülőt arra int, hogy egyéves kor alatt semmilyen formában – még tejbe keverve vagy a cumira kenve – se adjon mézet gyermekének.

A brit méztermelők szövetségének (Honey Association) kódexében szerepel ugyan egy olyan kitétel, hogy a méz csomagolásán szerepelni kell annak a figyelmeztetésnek, hogy a méz 12 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek nem adható, ez azonban nem kötelező érvényű szabály, hanem csak a tagok szabad akaratából figyelembe vehető ajánlás.

Gyermekévek Medical Tribune