Miért kell mindenáron sürgetni a babákat?
Elnézést, senkit nem szeretnék megbántani, de az utóbbi időben olyan kérdéseket és megállapításokat olvasok itt, amik mellett már nem tudok elmenni. Egyszerűen nem értem, miért elvárás, hogy
- 1 hónaposan "szokjon le a hisztiről"
- 2 hónaposan aludja át az éjszakát
- 2,5 hónaposan forogjon
- 8 hónaposan ismerje a testrészeit és egyedül egyen
- 9 hónaposan pápázzon (Nemrég olvastam itt, hogy aki nem pápázik 9 hónaposan, ovis korában sem fog köszönni)
- 1 évesen szaladjon, szavakat mondjon, állatokat ismerjen fel a képeskönyvben és utánozza a hangjukat
- Másfél évesen mondatokban beszéljen.
Pár hete feltett egy anyuka egy kérdést azokhoz, akiknek a babája, az övéhez hasonlóan "visszamaradt a szellemi fejlődésben". A gyerek ugyanannyi idős volt, mint az enyém, és ugyanazokat is produkálta. Kisfiam a védőnő és a környezetünk szerint is egy átlagosan fejlődő, éreklődő, értelmes gyerek, nem visszamaradott. Miért lenne az, csak mert nem szaval verset másfél évesen?
Tudom, hogy vannak gyerekek, akik a felsoroltakat csinálják korán, nem irigykedem rájuk, nem szólom le őket, nem nevezem gúnyosan "szuperanyunak" az anyjukat. De miért nem lehet felfogni, hogy ezek az esetek kivételesek, nem ez az általános? Miért kell a gyereket feleslegesen frusztrálni, hogy "Márpedig a szomszéd Pistike szobatiszta volt másfél évesen, te is az leszel, nem maradhatsz le?"
Tudom, hogy a kifakadásommal nem szüntetek meg semmit, és pár óra múlva megjelenik egy újabb "Le van maradva a babám a szomszédéhoz képest, mit tegyek?" - kérdés, de jólesett leírni.
u.i.: Természetesen most nem az olyan jelenségekre gondolok, amikor valaki 9 hónaposan még nem forog vagy 1 évesen nem ül, de az ilyenek általában amúgy is megkérdezik az orvost, ritkán kérdezősködnek itt.
Hát ne haragudjatok, de az szerintem nem normális ha egy 1 éves gyerek még nem tud járni, és alapvető kis gügyögéseket nem képes kimondani.
Az egyik ismerősöméknél is ez a helyzet. Az orvos világosan megmondta nekik, hogy érdemes lenne elvinni egy neurológushoz, de ők erről hallani sem akarnak. Sőt, ha beteg a gyerek még orvoshoz sem viszik el. Most nem tudom, hogy a szüleik nevelik a gyereket ilyen hülye módon vagy csak én nem vagyok normális. Pl.: pöszén beszélnek a gyerekkel, utána meg csodálkozni fognak, hogyha pöszén fog beszélni:D
Amugy meg, én már 11 hónaposan mentem és folyékonyan beszéltem az öcsémmel együtt, és nálunk semmi nem lett elsiettetve. És hozzáteszem, egyikőnk se abnormális :) Értelmes, okos nővé lettem, aki egyetemre jár :)
A ,,szellemileg visszamaradott" unkaöcsém most 5 éves. 4 éves korára lett szobatiszta és csak ekkor mehetett oviba.
Az elején pszichológushoz küldték, mert alig beszélt az oviban.
Most mivel egy éve két nyelvű oviba jár, (német-magyar) mert csak itt volt hely, már gyönyörűen beszéli a németet is.
Mindenben lelkesen részt vesz és semmi nyoma a ,,visszamaradottságának".
Ja, és a szülei egyáltalán nem izgúlták szét magukat!
Én inkább későn érőnek nevezném, de az előttem szóló és a kérdező nagyon jól megvilágította az igazságot.
Sajnos sok gyereket megzavarnak a szülei a nagy elvárásokkal és észre sem veszik, hogy mekkora károkat okoznak a lelki világában.
Az én fiam 2,5 és termete alapján kb 4 nek néz ki.
Beszéde 3 évesnek felel meg, de a viselkedése akkor is 2,5! Ne tudjátok meg, milyen tekinteteket kapok!
Ue. volt kisebb korában, mert Ő később ült, mint állt és sokáig csak félig ültettem a babakocsiban.
Úgy néztek rá, mint egy rokkantra!
Kész elmebetegség!
Óvónő végzettségű barátnőm aki egy fejlesztőben dolgozik, jókat röhög ezeken a kérdéseken!
Pl ,,21 hós gyerekem nem ismeri fel a színeket.
Akkor most ez baj?"
Akkor most ez az anyuka normális?
A színeket talán ovis korban kezdik valóban felismerni.
Három gyerekes ismerősöm észre sem vette, hogy tulajdonképpen uezt mondta, mert a középsője 2,5 múlt és most kezdi felismerni a színeket.
Hát van még bennem egy csomó sztori, de erre talán kevés a hely!
"én már 11 hónaposan mentem és folyékonyan beszéltem
Az a "baj" az efféle dolgokkal, hogy nyilvánvalóan az ember erre saját maga nem emlékszik, csak a szüleitől hallja.
Ha a saját anyámból indulok ki, akkor mindenből gyököt kell vonni amit mond.
Pl. egész életemen át sokszor hajtogatta, hogy nekem kis koromban tejföl szőke hajam volt. Na most második kislányomnak szőkésbarna haja van, és amikor legutóbb itt volt anyám, megjegyezte, hogy "pontosan ugyanilyen volt a te hajad is". Hát a kislányom igen távol van a tejföl szőkétől. Akkor most milyen is volt a hajam?:o)
Az anyukák szeretnek "kerekíteni", és egyébként tudományosan bizonyított dolog ez a nőkről, pl. 8:23.kor azt mondják, hogy fél kilenc van.
Szerintem így van egy az egy éves beszéddel is, meg még sok minden mással...
Kérdésedhez visszakanyarodva, szerintem vannak laza és görcsösebb típusú anyukák.
Én inkább az előbbi csoportba sorolom magam, és ha az általad említett kérdéseket olvasom, akkor mindig nyugtázom magamban, hogy fogalmam sincs, hány hónaposan "kutyáztak" kúsztak és másztak. Persze egy-két lényeges momentumra emlékszem, de inkább csak a fényképekről tudom visszanézni, mert azokon rajta van a dátum...
Én mindig azt figyeltem, hogy jól fejlődnek-e, minden általam "gyanúsnak vélt" dolgot megkérdezek az orvostól, és ennyi.
Ja, és két kislányom van, az egyik az átlagnál lassabban, a másik meg gyorsabban fejlődött. Mindkettőért oda vagyok! :o) s várjuk az utánpótlást is...
Felgyorsult a fejlődés, és ezt elvárják a babáktól is.Anyukám még boldog tudatlanságban babázott.Senki nem küldte velem Dévény tornára, korai fejlesztőbe, neurológushoz stb.Pedig lehet, hogy én is kicsit le voltam maradva, mint most a kislányom, aki egy picit hypoton.Járok vele tornára, babaúszásra, és önmagához képest gyönyörűen fejlődik.
Észre kell venni, hogy bizonyos kérdéseket csak azért írnak ki, hogy dicsekedjenek.Pl. le van maradva a babám?És leírja, hogy egy évesen szalad, felismeri az állatokat stb.Ezekre én nem is válaszolok, mert olyan választ vár, hogy jaj, de ügyes!!
Az egyik válaszra reagálva: régen az volt az általános, hogy egy éves koruk körül álltak fel a gyerekek, és mindenki tapsolt a családban.Most meg csak az lehet a normális, ha 7 hónaposan áll, vagy mi?
Én magam is gyógytornász vagyok, és azon a véleményen vagyok, hogy a túl korai mozgásfejlődés sem jó.Minél többet kúszik, mászik a földön egy gyerek, annál jobb.Az agyfejlődéshez ezek nélkülözhetetlenek.Ha túl korán feláll, elindul, akkor kevesebbet mászik egyrészt.Másrészt a túl korai mozgásfejlődés lehet hiperaktivitás jele, és el tudja deformálni a csontokat.Az egyik ismerősöm lányának O lábakat csinált az, hogy 9 hónaposan lépegetett.3 éves koráig hordták az ortopédiára.Szóval nem biztos, hogy ez a jó..És 18 hónapos korig "kell" egy gyereknek elindulni.Mi az, hogy nem normális, ha még nem jár egy évesen??
És igen, idővel megszépülnek az emlékek.Barátnőm annak idején panaszkodott, hogy kihagyta a lánya a mászást.Most, másfél év elteltével ódákat zeng arról, hogy milyen fürgén mászott.Sógornőm letagadta, hogy étvágytalan volt a lánya a fogzástól.És ő is nekem panaszkodott annak idején, hogy nem eszik a gyerek.Ennyit erről! Idővel megszépülnek az emlékek.Az én szüleim ha nem tudnak valamit, azt mondják: nem emlékszem.Nem állítják, hogy 11 hónaposan szobatiszta voltam, és olimpiai bajnok.
tudod ez azért jó h az anyák fusztrálják magukat :-)
amugy nem látom én sem értelmét
de ez van ők biztos ettől érzik magukat jobbnak többnek mint tudom én minek ....
viszont a másik oldala az h ezeknek az anyáknak valszeg nincs önbizalma nincs tartása nincs saját értékrendje bizonytalan magában is
ha lenne nem hasonlítgatná a gyerekét folyton máshoz
örülne h neki egyszeri és megismételhetetlen babája/gyereke van és nem törődne mással
de ez van ez a mai világ versenyezzenek csak ... biztos jót tesz nekik.....
Én sem igazán értem, egyáltalán miért kell hasonlítgatni egymáshoz a gyerekeket.
Pedig annyiszor elmondják itt is, hogy minden gyerek más, de ezt valahogy mindenki már egy közhelynek veszi és igenis minden anyuka már arra akar törekedni, hogy az ő babája legyen a legjobb, legelső, leglegleg.....
pedig nem lehet mindenben a legjobb senki.
az én babám pl 11 hónapos és önállóan jár, viszont nem integet, nem tapsol, nem mutogat. Talán egyszer csinálta ezeket és azóta sem. Elfogadtam, ő mozgásfejlődésben ügyesebb, az értelmiben átlagos vagy lassabb.
Szerintem minden ilyen gonddal küszködő anyuka ha jól megnézné, találna olyat a babájában amit átlagtól ügyesebben csinál. Egyszerre mindenben nem lehet tökéletes az ember.:-)
És egyébként a átlag gyerekek olyan 4 éves korukra egy szintre érnek.
Nagyon sok anyuka "ért"hozzá hogy a másik babája miben van elmaradva.Kisfiam 3 hósan nem emelte még a fejét!El tudod képzelni hogy mindenki azzal volt elfoglalva hogy mennyire le van maradva és beteg és béna és sose fog semmit csinálni.(orvos szerint rendben volt)Nos a kisfiam 4 hósan hasra fordult és csak 8 hósan kezdett KÚSZNI,viszont utána mindent szinte egyszerre véghezvitt.Most 13 hós és egyedül járkál.
Sajnos mindenhol azt sulykolják hogy minél hamarabb annál jobb de ez az anyukák hibája is egy picit.Nem hiszünk eléggé magunkban és a gyermekünkben,pedig a babáknál jobban nem tudja senki hogy mikor minek jött el az ideje.Természetesen az egészséges babákra gondoltam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!