Anyukák! Ti megsínylettétek lelkileg a szoptatás abbahagyását?

Amikor kiderült, hogy kevés a mennyiség, azt nagyon rosszul viseltem. Később, viszont amikor abbahagytuk, akkor nem. Mert akkor már az volt, hogy rosszabbra voltam felkészülve, arra, hogy hamarabb eljön az idő. Az első esetben viszont azért esett rosszul, mert váratlan volt.

Az én kisfiam 14 hónapos koráig szopizott, magától állt le fokozatosan, de én nem bántam egyáltalán, és az abbahagyás sem viselt meg lelkileg...sőt. Nekem inkább örömet okozott, hogy újra enyém a saját testem, amellett, hogy természetesen imádom a fiamat, de ez a természet rendje, előbb-utóbb vége szakad ennek a korszaknak.

7:19-es vagyok.Még annyit tennék hozzá, hogy én annak örültem, hogy leválasztanom nem kellett, megoldotta magának.A barátnőmmel egyidősek a lányaink, az övé még szopik, és meséli, mennyit szenved éjszakánként, amikor újra és újra kéri a cicit.Ő meg simogatja, és mondogatja, hogy a cici is tentézik:))Soha nem kellett azt mondanom a picimnek, hogy nincs több tej.Nehéz lehet egy gyereket elválasztani.Azt mondta a védőnő, hogy 12 és 18 hónapos korig a legintenzívebb a kötődés a gyereknél az anyja felé, szóval ha egy évesen még szopik, valószínűleg másfél éves koráig legalább szopizni fog.Persze ez sem törvényszerű, mindenkinél más.