Egy szobában alszik az újszülött babád a nagy gyerekkel?

Szia!

4 év a korkülönbség, 1,5 szoba hallos lakás. Ha nagyon akarom, meg tudtam volna oldani, hogy ne a naggyal legyen, de akkor meg a nappaliban? De nem akartam. Ha sírt a pici, akkor mentem, és áthoztam. A nagy meg sem rezzent.

Nappal meg ha egyik szobában alszik a pici, átmegyünk a másikba. (ezt sem mindig)

Az elején az altatás volt nehéz, mert a pici nem akart elaludni a helyén, mi meg azt eröltettük. Eddig a nagy mesét nézett (igaz nyár volt, nem volt ovi), de volt hogy így 10ig is fent volt, ha nem tovább. Mondjuk nem nagy alvó, nem zavarta. Aztán 1 hónap után beállt, megtanultuk kezelni a picit, nálunk alszik el, és utána visszük át, addigra a nagy már aszik. Viszont szerencsénk van a naggyal is, mert ha már a pici alszik, akkor nem kezd el kiabálni. De ezt előre megtanítottuk, hogy ne csak a pici érkezésekor legyen 1000 változás.

de pl barátnőméknél 3 év van, és mire elaltatta a picit, a nagy rendszeresen levágott egy hisztit... mire a pici is felkelt....

De nem lehetetlen, mi is felnőttünk egy szobában, akkor a mai generációnak is menni fog.

Osztom az egyik előttem szóló véleményét, több szobával, testvér nélkül rosszabb lenne. Persze harcoltunk mi is annak idején tesómmal, hogy legyen saját szobánk, de ez kb 3-5 évig tartott, most viszont egy egész életre van egy tesóm, semmilyen szobára nem cserélném :)