Mi a véleményetek a babák ölben hordozásáról és sírni hagyásáról?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Szia!
Elolvastam a cikket. Azzal a részével egyetértek, hogy a babát kell hagyni egy picit, nem lehet és nem is szabad minden egyes ébren töltött pillanatát lefoglalni. Hasznosnak tarom, ha egyedül is feltalálja magát, és nem szükségeltetik mellé egy felnőtt, aki szórakoztatja, lefoglalja.
A cikk egyébként érdekes szögből közelíti meg a kérdést. Ezzel a kórházasdival nem értek egyet, nem elsősorban ezért tartom fontosnak ezt, hanem általában azért, mert az életben később számos más téren kell, hogy egyedül is feltatálják magukat, amire ha nem kezded el a ránevelést pici babakorban, akkor később már nagyon nehéz lesz, vagy egyáltalán nem is lehet.
A gyakorlatban én úgy csinálom, hogy hagyom a babókám magában nézelődni, kalimpálni, gőgicsélni, majd amikor eltörik a mécses (hol 5 perc, hol egy óra múlva), akkor kezdem el a kézben való hurcolását, a beszélgetés. Persze addig is sokat ránézek, de nem szólok hozzá. Kivétel ez alól az este, akkor fürdésig (ez kb. 3 óra) végig beszélgetek vele, énekelek neki, maszírozom) folyamatosan foglalkozom vele, de napközben gyakran magában is "elvan". Most 8 hetes a babám.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Szerintem is érdekes ez a cikk.Az én fiam 10,5 hónapos.Amikor picike volt és sírt akkor valószinűleg,hogy volt valami baja éhes,álmos anyahiányos! Estére mindig eltörött a mécses,és 2-3 órás nyugtalanság kezdődött,ami legalább 2 hónapig így volt.Én ilyenkor szinte folyamatosan babusgattam,énekelgettem neki.Most már "nagy"fiú és sokat el van egyedül(igaz a lakás szétszedésével foglalatoskodik).Szerintem ezzel,hogy sokat dajkáltuk,nem lett elkényeztetve,sőt én inkább azt látom(doki néni is),hogy nagyon kiegyensúlyozott,jókedvű kisfiú!Igaz még néha mindig igényli a babusgatást.Ja és teljesen jól fejlődik,6,5 hónapos kora óta mászik,7,5 hós kora óta egyedül feláll.
Szerintem ennek a cikknek a nagyrésze hülyeség!
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Hát az én véleményem az,hogy aki ezt írta az kicsit össze vissza beszél.1x is nem kell egész nap cipelni,mert vannak másfajta dolgai(főzés;mosás...)2x meg azt írja,hogy neveljük,beszéljünk játszunk vele.És ezt mégis hogy gondolja?3-4m ről????Mert ha én leülök hozzá játszani,beszélni....ugyanúgy nem haladok mással!!!!
Mellesleg nagyon utálom ha sír a babám,anyás-ez van!Én is mindig anya/apa hiányban szenvedtem-és ezért szeretnék a babámnak mindig kéznél lenni!Persze most már(6hónapos)nagyjából meg tudom különböztetni,hogy mikor hiszti és mikor "fájdalmas" a sírás.Ha nyűgös,hisztis a kezemben is,akkor simán leteszem.És elmondom neki,hogy anya kezében nem sírunk.Vagy ha a babkocsiban nagyon nyűgös,simán kézbe veszem és üresben tolom a kocsit.
Amellett ő is nagyon sokat van kézben és szerintem emiatt is kezdte nagyon korán tartani a fejét,fordult hasról hátra.
Szóval hadd ne mondja meg holmi emberke,hogy ki mikor jó anya,és mit is kellene csinálnia.Vannak ösztöneink!Hallgassunk arra!
Köszönöm a válaszaitokat!
Számomra azért volt érdekes a cikk, mert ezt a nézőpontot manapság még nem olvastam senkitől. Egy kicsit arra a gyermeknevelési szemléletre hasonlít, amit "nagyanyáink idejében" alkalmaztak. Mostanában a babagondozási tanácsadók pont az ellenkezőjét mondják, mint amit ebben a cikkben olvastam. Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy vajon a nevelés egyik vagy másik formája milyen hatással lehet a gyerekeink felnőttkorára - bár ezt sajnos úgysem tudhatjuk meg, mert mindenki csak egyféleképpen neveli a gyerekét :-)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!