Akinek volt/van szülés utáni depressziója az honnan tudta hogy depressziós?

Szerinem nekem biztos volt. Én is túlzásba vittem a féltést, nem akartam hogy jöjjön hozzám, főleg a babához valaki, mindenki idegesített. Mindekiben csak a rosszat láttam.

De amúgy ide kapcsolódna egy kérdés, amit nem tennék fel külön. A szülés utáni depresszió csak szülés után lehet, vagy akár a gyerek két éves korában is? Vagy ha az nem szülés utáni depresszió, akkor milyen depresszió?

utolsó témához írnám: szerintem nagyon sok szülőn később jön ki a depresszió. Akkor ,mikor elfogy az első lendület, az energia, kimerülnek a szervezet tartalékai. És bizony mikor a gyerkőc elkezd járni, futni, beszélni, sőt visszabeszélni, válogatni, stb. sokkal nehezebb, mint az elején, mikor "te vagy a főnök". Nagyon sok ember ezt nehezebben éli meg, mint a születés körüli nehézségeket. Ne aggódj és ne keseredj el, ezen is túlleszel! itt a nyár ,a jó idő, próbáld minél többet másra hagyni a gyerkőcöt és kicsit élni a saját életedet, a férjeddel. menjetek el moziba, sétálni. akár állatkertbe a gyerekkel, vagy ilyesmi. a lényeg, légy emberek között, és ne feltétlenül hasonló korú gyerekek szülei között. ott ugyanaz a téma megy, az összehasonlítgatások, stb, ami csak feszültebbé tesz! Fel a fejjel a második kérdezőnek!

A fő kérdezőnek igazából nem tudok mit tanácsolni, talán csak azt, hogy kitartás! A baba csillogó szeme, nyugodt szuszogása sokmindenen átsegít. nézd, ahogy alszik, nekem mindig erőt adott, bármilyen fáradt is voltam. A férj nagyon sokat tud segíteni, vagy éppen rontani a helyzeten. Kérd elsősorban az ő segítségét!