1-2 hónapos babátokat rá meritek bízni valakire - apára, nagyszülőre, rokonra - pár órára, ha valami elintézni valótok házon kívül?
A férjemre igen. Anyukám nincs, apura nem bíztam csak olyan 4 hónapos kora körül, mert addig úgy nem nagyon tudott mit kezdeni vele. Olyan 3,5 hónapos volt, amikor először vigyáztak rá unokatesómék.
Előtte, vagyis olyan 1-2 hónaposan még annyira kiismerhetetlen volt sokszor számunkra is, így nem mertem olyanra bízni, aki mondjuk 1-2 hetente látja csak.
Igen, anyukámra nyugodt szívvel mertem hagyni. Mi épp költözés alatt álltunk, a nagy 18 hónapos volt, a pici 8 hetes. A kicsire anya vigyázott, mi meg a nagyobbat vittük és úgy vásároltuk/néztük ki a burkolóanyagokat, csempét, ajtót, bútort... stb.
Anyukámékra mertem egyedül rábízni Őket. Soha nem volt gond. A nagylány is imád ott lenni náluk. :)
kb. 2 hetes korától tudatosan volt,hogy heti 1-2 órára anyura bíztam,most 3 hónapos még mindig itthon van néha a fejem,ha elmegyünk pl. bevásárolni,de már könnyebb és ő is tök jól elvan.Lefejt tej mindig van itthon de általában hazaérünk a köv. szoptatásra.Egy szó,mint száz,én tudatosan csináltam,mert a későbbiekben szerintem mindkettőnknek könnyebb lesz majd így..
Férjemre is bármikor rá merem hagyni,végülis ő az apja,kb annyi köze van hozzá,mint nekem,igaz profi módon el is tudja látni szerencsére.
A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 13:10
ÁMEN!!!
Teljesen egyetértek.Néhányan kicsit túlzásba viszik az aggódást!!Normális nagyszülőknél nem hiszem, hogy baja lenne a gyereknek pár órácskára.A párom nálunk is egyenrangú, sosem volt kérdés ha dolgom volt, hogy rá merjem e hagyni...ő az apja, nem egy szomszéd...
Szerintem sem kell túl aggódni, de én ettől függetlenül anyósomra nagyobb korában sem bíznám rá a most 3 hós babánkat, mert elviselhetetlen nőszemély. Amikor nálunk van rövid időre, akkor is látom, hogy "foglalkozik" vele és miket mondd, hogy hogyan KELL működnie egy babának és nem érti, hogy a miénk miért nem a nagykönyv szerint funkcionál...mert az ő gyerekeivel milyen könnyű volt. Na igen, a férjem a megmondhatója, hogy milyen kiváló gyerekkora volt...
Szüleimre én is minden gond nélkül rábízom, csak ők másik városban laknak, apuval meg remekül el van, ha el kell mennem. :)
Köszönöm a sok választ. Teljesen igazat adok annak a válaszolónak, aki szerint helytelen az "apára rábízni" kifejezés. Igazad van, én is úgy gondolom, hogy az apa teljesen egyenjogú a gyereknevelésben, de azért fogalmaztam mégis így, mert - nálunk legalábbis - a babánk gondozását, ellátását én irányítom. Apa is rengeteget segít és sok időt tölt a kislányunkkal, de csomó mindenre nekem kell figyelmeztetnem (pl. nem veszi észre ha pelust kell cserélni, elfelejti a fürdetést stb. :)))
A kérdést magát pedig azért tettem fel, mert van egy barátnőm, akinek 3 hónapos a babája, de senkire nem bízza rá még fél órára sem. Még a vele együtt lakó édesanyjára sem. Én nyugodt szívvel megyek el otthonról, mert tudom, hogy jó kezekben van a gyerekem, ha a férjem, vagy valamelyik nagyszülő vigyáz rá. De a barátnőm elbizonytalanított, hogy esetleg könnyelmű anya vagyok.
:)
Kedves kérdező.Szerintem amit a barátnőd csinál az nem normális.3 hónapja el sem mozdult a gyerek mellől??Néha el kell szakadni kicsit a gyerektől!Én ha nem is naponta, de idő közönként szorítok magamra időt(séta, fodrász,vásárlás)
Imádom a gyerekemet, de néha kell egy kis kikapcsolódás!
Nem azért lesz valaki felelőtlen, mert ott hagyja a szüleinél a gyereket 1-2 órára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!