1 éves a kisfiam. Mikortól várható, hogy akár 5 percig is el lesz egyedül?

én is mindenbe belevonom!Ha teregetek akkor el van a csipeszekkel,ha rakom be a ruhákat a mosógépbe akkor ő is húzgálja a ruhákat ki a szennyestartóból,ha főzök akkor beleültetem az eteteőszékébe és az ő tálcáján pucolom a krumplit,zöldséget stb,ha mosogatok felültetem a konyhapultr és közben ő csapkodja a habot,ha port törtöl neki is adok egy rongyot a kezébe stb stb!Sajna ő sincs el egyedül egy percet sem talán ha kint vagyunk a kertben akkor jobban feltalálja magát!Még wc-re is jön velem!Az idejét nemtudom mikor sz@artam egy jóízűt magamban...bocsánat de ez kikívánkozott!

15 hós fiú anyukája

Ha elkezd menni könnyebb lesz egy idő után. Mert jobban érvényesíti majd az akaratát, és könnyebben elér dolgokat, az utánzás is állva egyszerűbb... szóval jobb lesz. Persze nagyobb kupit fog csinálni, de eléri amit szeretne, és persze a játszón is simán futkározik majd ide oda.

3 féle játéknál többel ne játszatok egyszerre. Ha járókába teszed akkor is csak 3 játék mehet bele!

Ilyenkor érdemes pakolós játékokkal játszani, labdát gurítani egymással szemben a földön terpeszben, sokat hintázni. Nálunk a sóder volt a sztár meg a pinponglabda (műanyag poharakba pakolgatta). Leültettem egy kőhalomra és imádta.

A konyhában az etetőszéket az asztalhoz tolod és elé teszel pakolós játékokat, vagy keményebb zöldséget, gyümölcsöt.

Főzést érdemes előző este elkészíteni: pl fölvágni a húst, lereszelni a zöldséget...

Mindig vele kell lenned, mivel ha el is indul akkor is eleinte félni fog. Viszont egyre jobban leköti magát, egyre többet huncutkodik...

Én is hagyom, hadd jöjjön. Ő eddig jól eljátszott, de 1 hónapja olyan lett, mint a Te kisfiad. Az enyém 11 hós. Én ilyenkor arra gondolok, hogy fel fog nőni, és akkor annyira hiányozni fog, hogy az én szoknyámat huzigálja, hogy ennyire szeressen. Tudom, hogy a telefont se fogja fölemelni olyan gyakran, amennyire én szeretném és nem is fokozom, mert el is pityeredem mingyá, ha erre az időre gondolok...

Szóval én ilyenkor gyakran fölveszem, rájövök, hogy milyen jó, hogy még így szeret, sőt imád engem. Huncutkodunk, közben magam mellé teszek egy irtó érdekes dobozt tele cumisüveggel, egyéb babás kinőtt dolgokkal és általában elindul felé.. és akkor hopp, meglépek mosogatni. Ő meg kielégítette pár percre a szeretetigényét, addig örülök és kihasználom a dolgot. Nálunk sincs segítség, de hát legalább nem is szekíroz senki a kupi miatt... amikor hazajön a férjem, előtte gyorsan behajítom a játékokat egy dobozba, megpróbálok du.-i alvásidőben mosogatni és kész. Nagy rend és tisztaság nincs persze. De jobban sajnálnám, ha csili-vili lenne a lakás és én egy frusztrált anyuka lennék, aki hagyná, hogy bőgjön a kicsi.

tegnapelőtt 14:02 vagyok.

Most olvastam vissza miket írtak még utánam. Közben végig azon gondolkodtam, amit az utolsó is írt! Igazából nem is tudom, h bánom-e h a fiam rajtam csüng egész nap, mert ha nem látom, akkor tuti kárt tesz valamiben, vagy magában. Ő is felmászik mindenre, és fel is áll rajtuk, meg nyomkod/szerel mindent, ami csak a keze ügyébe kerül. Pl. ha elmegy a kuka mellett tuti "muszáj" megbillegtetnie a tetejét. Wc-re is úgy megyek, h folyton szólítgatom, h jöjjön oda. Tuti lenyelt egy örökmozgót, mert 1percre sem áll meg, szó szerint! Épp ezért nem játszik huzamosabb ideig semmivel sem. Pár perc, és megunja, még ha együtt játszunk akkor is. Csak akkor van nyugi, ha alszik (amit szerencsére szeret). Amúgy végül is csak főzni nem lehet vele, mert nem valami gyerekbarát a konyhánk (albérlet). Dehát megoldom alvás-, illetve apaidőben.