Hogy oldjátok meg a vendégséget vagy ha ti mentej valakihez (anyos, rokonok stb. ), mert a babám 2-3 orát szokott fenzlenni egyben utánna már nyügös, álmos és hát igy nehéz elmenni ti hogy csináljátok?

Szia!

Bár mi még nem mentünk eddig babával senkihez (csak 6 hetes)én úgy fogom csinálni, ahogy nekünk ill a babának jó.Ha nem látom értelmét a bonyolult, körülményes utazásnak akkor nem megyünk.Mindenki azt gondol vagy mond amit akar.Szerintem most van az az idő amikor másoknak kéne alkalmazkodni hozzátok és nem nektek.Ha azt látnám, hogy nem tesz jót a gyerekemnek az utazás és a velejárók akkor nem mennék még akkor sem ha egyébként én nagyon szeretnék.De ahogy te írod nem is vagytok túl jóban.Akkor egy ilyen kapcsolat"ápolásáért" vállaljam be, hogy a gyerek nyűgös, álmos,éhes, stb?!Hát, én nem tenném!Persze ez csak az én véleményem!

Mi a lányommal az első hosszabb útra(Szeged-Pécs) 3 hónapos korában mentünk.Most már tapasztalatból mondom, hogy minél kisebb a baba, annál könnyebb utazni vele. Tudom, hogy nem egyformák a gyerkőcök(szerencsére!), de akkor még aránylag kevés alkalommal kellett megállni. Igaz, hogy úgy időzítettünk, hogy evés után indultunk, a kocsiban meg aludt egy nagyot, szóval csak 1x álltunk meg. Ezzel szemben másfél évesen már nem akart az ülésben maradni, nyűglődött végig. Azt hiszem az a baj, hogy nem szokott hozzá az ilyen hosszú utakhoz, mert a fél órás-40 perces utakat bírja.

Szerintem meg kellene beszélni anyósodékkal, ha alszik a babóca, tegyenek fel hangfogót. Nálunk is többször kellett szólni, sőt még a mai napig is előfordul, de nálunk megértik. Ők is neveltek gyereket. Ha nem megy a dolog, mondani kell, hogy szeretnétek akkor, ha ők mennének többször, hátha így fogják az adást.Bocs, ha nagyon vulgáris voltam, de eléggé fel tud háborítani a nagyszülők ilyen fajta hozzáállása a dolgokhoz.