Mi az amit megengedtek a babátoknak, mindenre azt mondjátok nem, ami nem neki való?

Szerintem a veszélyes dolgoknál. Azért igyekezni kell olyan környezetet biztosítani a baba számára, ahol kísértésbe sem esik. Tehát elpakolni, gyerekvédő a konnektorokba, vezetékek ne heverjenek szabadon, törhető dolgokat felpakolni, nagy terítőt leszedni.... Ami elől van, amit elér az legnagyobb részt olyan legyen amihez szabad nyúlnia.

Ha túl sok dologtól tiltod, a tiltás elveszti a hatását, de kell hogy legyen egy pár dolog, ami "tilos" és amit meg kell tanilnia, hogy nem szabad. (természetesen függ az életkortól, attól, hogy mennyire tudja felfogni a tiltás lényegét.)

Szióka!

Az én kisfiam is erőszeretettel nyalogatja (nyalogatná)a cipők talpát,meg a felmosót,lapátot,még a tengerimalac kajáját is megenné.Sőt néha a falat és a parkettát is.Elég vicces szokott lenni!Általában a legtöbb baba nem a saját játékaival játszik,hanem minden mással.Én megengedem neki,hogy pakoljon,de persze csak azt ami nem veszélyes!Pl:kazettákat,ruhásszekrényt,fiókokat!Ezekről a dolgokról úgyis le fog szokni ahogy növekszik!De most még minden érdekes,és szerintem úgy tanul ha mindent fel tud fedezni!

Mi azért igyekszünk minden veszélyes nem neki való dolgokat elpakolni!És valóban ha sokszor hallja a "nem"szót,akkor értelmét fogja veszteni!

Szia!

Szerintem ílyen mint a papucs rágása ez egy idő után elmarad( nekem is rágta vagy 2x de nem hagytam neki nés nem csinálja), de viszont olyan dolog amit nem szeretnél, hogy nagyobb korában is csinálja( ílyen a rámolás ) azt ne hagyd neki. Mert ha most engeded és mosolyogsz rajta, nem biztos, hogy 2 éves korában is díjazni fogod amikor kipakol a szekrényből mindent. Ha most engede és akkor nem a gyerek nem tudja eldönteni mi bajod van. Ha valami tilos akkor mindig tilos legyen, ne csak akkor amikor olyan hangulatba vagy. Bár nagyon nehéz betartani, tapasztalatból tudom. Amikor a nagyobb volt kicsi akkor még anyósomékkal laktunk, én nem engedtem a szekrényeket nyitogatni nálunk de az ő szobájukban mindent lehetett, mert olyan édes ahogy pakol. 3 évesen már nem tartották édesnek amikor a ráncos szoknyák a szoba közepén hevertek mire bementek, és én voltam a hibás mert nem tudtam neki megtanítani mit lehet, és mit nem! A kicsinél már másképp van, szerencsére nem vagyunk velük, és amit én nem engedek nem engedi az apja, és a nagyfiam sem.