A beszéd "előfeltétele" a szobatisztaságnak?

De szeretem az ilyen okostojásokat, mint a drága 46%-os... és elmondanád, hogy azzal a gyerekkel, aki lassan 21 hónaposan üvölt, sír, ha ráültetem a bilire vagy wc-szűkítőre, pattan le a biliről, le akar szállni a wc-ről is, (pedig már jó ideje próbálgatjuk, nem tegnap kezdtem, elhiheted), mi a hála Istent csináljak? Talán nyomjam rá? Erőszakkal? Hogy nagyobb kárt csinálhatnék ezzel az erőltetéssel, mint hasznot, az tuti.

Ja, és hozzáteszem BESZÉL 21 hónaposan, ismeri a pisi-kaki szavakat és jelentésüket, de előre nem tud szólni, csak utólag. Azt is csak akkor, ha éppen úgy tartja a kedve. Egyik nap szólt, hogy kakilt, másik nap nem. Ha kisgatyót adok rá, simán bepisil, majd néz le magára, és mondja, hogy folyik. 2 percenként nem állíthatom a fa tövébe, hátha éppen fog pisilni... szóval baromság, amit írtál, kedves 46%-os (anyuka???).

46%-os válaszoló nem normális...

A múltkor hallottam a TV-ben, hogy a gyerek értelmi képessége nem azonos a szobatisztasággal való érettségre, szóval attól. hogy egy gyerek oko és tud beszélni egyáltalán nem biztos, hogy érett már a szobatisztaságra. 46 % válaszoló lehet, hogy neked így bejött a szobatisztaságra nevelés, az hogy félóránként bilire teszed és vagy van eredmény vagy nincs az nem szobatisztaság. Szobatiszta akkor lesz egy gyerek, ha érzi, hogy pisilni kell jelzi, tudja tartani a bilig v WC ig és ha már ráült tudja írányítani a pisit v kakit.

Komolyan van ideje valakinek félóránként bilire rohangálni a gyerekkel...? Na, én inkább várok a gyerek hajlandóságára. És biztos, hogy nem a beszéd az előfeltétele a szobatisztaságnak, hanem az értelmi képesség, hogy valahogy kifejezze, mit akar, és megértse, hogy a szülő mi a fenét akar tőle...