Jogosan bántott az ismerősöm?

Hülye liba:)))

Igazad van teljesen, ne foglalkozz ilyen emberrel:) Megnézném a fejét amikor látná h a Te kisfiad gyorsabb lenne:))))

Anyukám mondta nekem ezt: Nem szól szám, nem fáj fejem.

Hasonlóképp jártam én is.

A kislányom hét hósan már ügyesen mászott, mikor ezt ártatlanul megjegyeztem, egy 8 hós baba anyukájának, megkaptam, hogy versenyeztetem a lányom.

Elmesélem az én történetem. A nagyobbik kisfiam 7 hósan felállt, 8 hósan ment a bútorok mellett 10 hósan teljesen egyedül. Semmit nem erőltettem, ezt mind maga csinálta. Természetesen megszóltak, hogy versenyeztetem a gyerekem. Pedig őszintén megmondom nem örültem neki, hogy megy egyedül, mert nem szerette fogni a kezem, borzasztó önálló akart lenni és ezzel elég nehéz volt mit kezdenem. Nem is mondtam senkinek, de hát csak láttak, meg beszélgetés során felmerült a kérdés, és jött a válasz, hogy nem verseny ez és a többi. Rosszul is esett. Hozzáteszem egy hiperaktív gyerekről van szó. Persze akkor ezt nem tudtuk.

Második kisfiam felállt 8 hónaposan. Pontosan nem emlékszem mikor indult el kapaszkodva, de önállóan 15 hónaposan volt hajlandó elindulni. Ez volt az ő tempója. Természetesen ebben az esetben mindenki gyereke sokkal hamarabb mennt, az enyém volt lemaradva mások szerint. Meg persze hátam mögött beszélték , megtudtam utólag, hogy biztos nem foglalkozok vele eleget. :-D Szóval egy szó mint száz, tok mindegy mit csinál a gyere és mikor mindenféleképpen rosszul csináljuk :-D Ahogy mondtam nem szól szám nem fáj fejem.

Majd rájön a hölgy hogy az nem jelent semmit, hogy felállt a gyerek. Akkora butaság ilynen megsértődni. ezt alapból tudnia kéne.

Persze, hogy előfordulhat, hogy 1 hón belül el is indul a babóca! De ugyanannyi az esélye annak, hogy nem. Fura ez a versengés téma, első gyereknél engem is idegesített, ha valaki véleményt mondott a fejlődésével kapcsolatban, de aztán kialakítottam a saját hozzáállásomat, és ez a következő: 20 év múlva senkit sem fog érdekelni, hogy mikor mondta ki az első szót, hogy mikor tudott ülni, stb, legfeljebb csak az, hogy leérettségizett-e. Aztán ahogy ovis lett a lányom, rájöttem, hogy már most sem érdekel senkit mindez, csak az, hogy milyen szépen mondja a verset...:)

Ami pedig téged illet, ne emészd magad, nem tettél semmi rosszat, egy önkéntelen reakció volt, amit mondtál, és ráadásul igazad is van. Én az ilyen helyzeteket úgy szoktam magamban megoldani, hogy legközelebb figyelem, az ismerősöm neheztel-e még rám, aztán ha igen, elnézést kérek, ha megbántottam volna, nem volt szándékos! Ha ezek után is duzzog még, az már az ő baja, aki meg akar sértődni úgyis megsértődik, de én már tiszta vagyok, mert még a semmiért is elnézést kértem...:)

Tudod, nem lehet mindenkinek tetszeni, és nem is kell!

Minden jót neked!

Ezt már én is megkaptam.8 hónaposan felállt és 9 hónaposan már egyedül járt-kelt a házban.Baba-mama klubba járunk és volt ott egy kislány,akit ugyanúgy hívnak,mint az én lányomat,de ő 5-6 hónappal idősebb.Az anyukája rám szólt,hogy miért jár már ilyen korán,mikor az ő lánya 13 hónaposan indult el.Nem lett volna szabad hagynom.Erre mondtam neki,hogy talán kötöttem volna az ágyhoz?És azóta is olyan féltékeny.Egy másik anyuka rajong a lányomért és folyton ölelgeti.A féltékeny anyuka ilyenkor küldi oda a lányát,hogy menj te is,mert téged is meg fog ölelni...O_o

Miért kell ezt csinálni?