Akinek nincs babás barátnöje, igy hogy sétáltok? Mindig
csak kettesben a kicsivel? Nem unalmas igy?
Figyelt kérdés
sajnos mi mindig igy vagyunk.szokok találkozni velem egykoru babákkal anyukákkal,de nem akarnak barátkozni.mindenkinek megvan a maga társasága.
2011. ápr. 20. 20:08
1/5 anonim válasza:
A fiam 11 hónapos koráig, tavaly novemberig mi is így voltunk. Róttuk a köröket nap nap után, azon versenyeztem magammal, milyen újabb útvonalakat tudok kitalálni a főtérről hazafelé...
Aztán elkeztünk a kicsivel közösségbe (baba-mama klub, manótorna) járni, és pikk-pakk lettek új, kedves ismerősök.
Három anyukával vagyunk úgy, hogy tudjuk egymás nevét és telefonszámát, össze szoktunk jönni sétálni, játszóterezni, vásárolgatni.
2011. ápr. 20. 20:12
Hasznos számodra ez a válasz?
2/5 anonim válasza:
Én is hasonló kérdést akartam kiirni.:)
Sok anyukának van társasága barátnők,rokonok,és nem igazán szeretnék igy ismeretlenül odacsapódni én sem.
Mi is egyedül sétálunk,útközben ha összefutunk szintén egyedül sétáló anyukával akkor a gyerekek kicsit elvannak,de amugy egyedül vagyok én is:(
2011. ápr. 20. 20:33
Hasznos számodra ez a válasz?
3/5 anonim válasza:
Nem, sőt örültem, hogy nem kellett senkivel beszélgetnen olyankor is, ha nem lett volna kedvem.
A játszótéren sem iagzán haverkodok, nekem ez így jó, szeretek szemlélődni.
2011. ápr. 20. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?
4/5 anonim válasza:
Mi is csak ketten járunk sétálni a kisfiammal, és bizony néha uncsi. Ő még csak két hónapos, úgyhogy végigalussza a sétát, én meg rovom a köröket. És mivel kis faluban lakunk, sok az ismétlődés :)Vannak hasonló korú babás kismamák a faluban, de még nem sikerült baráti viszonyt kialakítani, meg hát nem is egyszerű összehangolni ilyen pici babák etetési idejét, hogy egyszerre jöjjön ki a séta.De ha már nagyobb lesz, remélem akad majd séta partner.
2011. ápr. 20. 20:51
Hasznos számodra ez a válasz?
5/5 anonim válasza:
Nekem sincsenek babás barátnőim, ráadásul egyedül nevelem a kicsimet. Előfordul, hogy ha anyámat nem hívnám fel telefonon, bizony reggeltől estig nem beszélnék senkivel. Persze a lányomon kívül. Amíg kisbaba volt sokat jártunk el mindenféle gyerekprogramra, baba-mama foglalkozásra, és ez nagyon sokat segített. Ritkán tettünk szimpla sétákat a ház körül, legtöbbször mentünk valahova, hogy én se unatkozzak, pl. szabadtéri rendezvényekre, vagy legalább egy kávézó teraszán megittam egy limonádét. Valahogy sosem sikerült a játszótereken ismerkednem. Mostanában a szomszéd családdal járunk össze néha. Elég magányos vagyok. Már elmúlt két éves is a lányom, mostanában kezdek majd dolgozni, mert éhkoppon maradunk, ha nem keresek gyorsan valamit. Azt hiszem ez nagy váltás lesz, kicsit már várom is, mégha fáj is a szívem a bölcsi miatt.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: