Mennyire jártok el hétköznap valahova kettesben a babátokkal - férjetek, párotok nélkül?

utolsó:

nekem az az álláspontom, hogy önálló felnőtt emberi lény vagyok, úgyhogy senkisem szabhatja meg nekem, merre , hova és kivel emgyek. Ez alól a párom sem kivétel.

Szép is lenn, ha ő diktálna.

Szerintem egy normális kapcsolatban a másik ne mondja meg, hogy mit csináljon a párja.

Értem, hogy mit érez a férjed...

Nálunk fordítva van így. Én érzem azt, hogy a férjem szülei (elsősorban anyósom) nem fogad be engem. Még ma is sokszor félrehívja a fiát, és kettesben akar vele megbeszélni dolgokat... Ami nekem nagyon rosszul esik. (Holott a férjem már megmondta neki, h szokjon le erről, és nem is megy vele, ha félrehívja).

Lehet, h a szüleid tettek esetleg egy olyan megjegyzést, ami miatt a férjed így érez...hisz biztos nem ok nélkül gondolja ezeket a szüleidről...

üdv. :) 23 éves anyuka

Elég egyedül van, mi minden nap megyünk valamerre, a szüleimhez legalább 3x egy héten, mert ők laknak közel, de nem egyszer voltam már vidéken anyósoméknál is úgy a kicsivel, hogy a férjem nem ért rá.

És ő persze csak örül, ha jól érezzük magunkat akár nélküle is.

Ez így nagyon gáz, megértem a férjed érzéseit, de azt hiszem, ebben a helyzetben a te kezedben a megoldás, hogy a szüleid előtt kiállj érte, a férjed előtt meg érd már el, hogy ne kelljen magatokban lenni állandóan, mert ez a részéről egy kicsit, hogy mondjam

nézze a ti érdekeiteket is, ne csak a sajátját.