Mit tegyek, hogy ne érezzem irritálónak az anyósomat?
Figyelt kérdés
Nemrég múlt 5 hónapos a fiam. Első baba, első unoka. Mindenki nagyon várta. Nagyon szeretik. Édesanyámnál lakunk férjemmel és a kicsivel, mert nehezebb lett volna a bejárás, ha anyósomékhoz költöztünk volna anno. 50km a távolság és minden hétvégén elmegyünk hozzájuk. Néha azonban anyósom idegesít. Semmi bajom nincs vele, nem rossz a viszonyunk egyáltalán. Csak ahogyan a fiammal van. Ha pl. a kicsi hason van (még most kezdene kúszni, a lábával nagyon dolgozik, de a kezével még nem tud haladni), anyósom megtámasztja a talpát, hogy rúgja el magát. De láthatóan a fiamat ez idegesíti, nyűgös lesz. Vagy pl. kényeskedik, hisztizik (mert már azt is tud:)), akkor anyósom rögtön felkapja, mert szerinte a hasa fáj. Én már valamennyire meg tudom különböztetni a sírásait és mondom anyósomnak, de szerinte az nem úgy van. Nem akarom megbántani és konfliktust sem akarok vele, de sokszor nagyon idegesít. A múltkor meg akarta kóstoltatni a narancs levét. Mondtam, hogy azt még nem kéne, mert allergizál. De szerinte egy kiskanálnyit megkóstolhat. Na a picinek nem is ízlett. Tápszeres baba, én is az voltam, a férjem anyatejes volt, anyósomék falun laknak. Mivel még nincs idénye egyik gyümölcsnek sem, ezért üveges bébiételt adok gyümölcsként. Múltkor fiam játszott evés közben, kidugja a nyelvét és vigyorog.:) Anyósom szerint már nem éhes, ne erőltessem. De én tudom, hogy megeszik egy üveggel, és ha nem adom neki oda, akkor utána kérni fogja. Na meg hogy ne szokassam rá az üvegesre. A zöldségfőzelékeket én csinálom neki, néha kap abból is üvegeset, de csak amikor új zöldséget kóstoltatok vele. Tehát az ilyen dolgok idegesítenek. Mondjatok valami okosat, mit csinájak a helyzettel?2011. márc. 17. 10:37
1/9 anonim 
válasza:
válasza:Nekem anyukám ilyen, mint a Te anyósod, így nekem kicsit könnyebb :) Narancslét mi is adtunk már neki pár kortynyit 5 hónaposan, a miénk is tápszeres volt. (Védőnő tanácsára adtuk).
2/9 A kérdező kommentje:
Anyukám is bele szokott szólni, de őt le tudom kezelni és ő ritkán is teszi, hagyja, hogy én csináljam. Tudom, hogy tapasztaltabbak, örülök is a jótanácsoknak, de csak akkor, ha én kérdezek, ill. ha nem vagyok biztos valamiben. Azt nem szeretem, ha megkérdőjelezik azt, amiben én már biztos vagyok és tudom, hogy én tudom jobban, én ismerem a gyermekem.
2011. márc. 17. 10:50
3/9 anonim válasza:
válasza:Ha valami nem tetszik neked, és jóban vagytok, próbáld meg vele megbeszélni. Egyébként amiket leírtál még nem tartozik az irritáló kategóriába. Ennél vannak sokkal durvább dolgok is. Tudnék mesélni :) Off: Szerintem nem mond butaságokat- narancslét, talp megtámasztását a védőnő nálunk is ajánlja. De beszélj vele, az a legtisztább, mert idővel csak jobban felhúzod magad, és az nem vezet sehova!
4/9 A kérdező kommentje:
Tudom, hogy vannak ettől sokkal rosszabb dolgok is, és nekem se tűnik olyan nagy dolognak, de sok kicsi apróság és együtt zavar. Nem tudom, miért. A multkor például szabályosan elküldött (éppen akkor ebédelni), hogy addig is kettesben legyenek a fiammal. Attól még, hogy én vagyok vele a legtöbbet, még szeretek vele lenni, nem azért megyünk, hogy addig se kelljen vele foglalkoznom. És az sem zavar, hogyha kettesben vannak, csak az nem tetszett, hogy szinte el lettem paterolva. Szerintem féltékeny rám, mert látszik azért a fiamon, hogy hozzám és az apukájához kötődik leginkább és sokszor csak én tudom megvigasztalni/megnyugtatni. Lehet, anyósom azt hiszi, hogy anyukám többet van vele, mint ő, de ez nem igaz, mert anyum is dolgozik reggeltől estig.
2011. márc. 17. 11:10
5/9 anonim 
válasza:
válasza:féltékeny szerintem is. mert neki nem lesz már. de én tanulok a példádból, mindenkinek előre fogom közölni, h senki véleményére nem vagyok kíváncsi kérdezés nélkül.
6/9 anonim válasza:
válasza:Anyósom is mindig "elpaterol" a gyerektől, ha nálunk van, de már nem érdekel. Addig csinálom a házimunkát, meg pihenek, vagy elmegyek vásárolni. Eleinte én is mindig felhúztam magam ezeken, de már túltettem magam rajta, tudom, hogy a fiamnak mindig én leszek az anyja. Ha valami nem tetszik, amit a mama csinál, megmondom, hogy nem így szoktuk, vagy hogy még ne adjon neki ezt vagy azt. Nagyjából meg is érti, úgyhogy nyugodtan rábízom a fiamat. Nem vagyunk puszipajtások, de a viszonyunk korrekt.
7/9 anonim válasza:
válasza:Olvasva soraidat azt gondolnám, hogy egy az anyósunk:)))
Köztünk 30 km van, de ha telefonon beszélünk és meghallja az unokája hangját, ő már akkor is tudja, hogy mi baja van! Biztos éhes, álmos, pisis, a legidegesítőbb számomra, mikor azt mondja a gyerekemre, hogy: minek nyávog. Legszívesebben .... csinálnék vele! Csak mint sorstárs, türelmet kívánok neked! Már én is megpróbáltam finoman közölni vele, hogy az én gyerekem én ismerem, de egyik fülén be, a másikon ki. Nálunk még az sincs, hogy az én anyukám lenne velünk, mert én még gyerek voltam, mikor meghalt. Így nincs másik nagyi, akire féltékenynek kellene lennie! KITARTÁS ÉS TÜRELEM!!!!!!!!!
8/9 anonim válasza:
válasza:Nem kötekedésből, de szerintem tök szerencsés vagy, hogy ilyen anyósod van!
A narancslével meg a talpmegtámasztással igaza van! (mellesleg)
Ezek nem nagy dolgok! Gondolj arra, hogy tudtok rá számítani, szereti az unokáját, neked is akar szabadidőt, legfeljebb a stílusa nem tetszik,d e majd fogsz ennek még örülni, hogy tudod kire bízni a gyereket. Lehet, hogy Édesanyádékra is tudod, de lehet, hogy egyszer erre is szorulsz majd. Koncentrálja jóra, hogy mi a jó a kapcsolatotokban, a lényeg, hogy a fiad szeresse a nagyiját, ami meg nagyon idegesít, azt kérd meg a férjedet, hogy lépjen közbe, ha neked nehezedre esik.
9/9 A kérdező kommentje:
Tudom, hogy nem nagy dolgok, és amúgy kedveljük is egymást és azt is tudom, hogy lehetne sokkal rosszabb anyósom is. Csak azt érzem, hogy mivel ő falun lakik, ott nevelte fel mindkét fiát, anyatejet kaptak, ezért van benne valamilyen mértékű előítélet, mert én városi lány vagyok, anyu nagyon/túl féltett picikoromban (előttem sokszor vetélt és én is koraszülött voltam), tápszeren nőttem fel. Vagy nem is előítélet, hanem valami olyasmi, értitek. Amikor még meg sem született a kicsi, már akkor azt mondta, hogy reméli, hogy nem valami "búra alatt nevelt" gyerek lesz. Persze, hogy nem. De sokadjára is megkérdőjelezi pl. azt, hogy nem volna-e jobb, ha sima reszelt almát adnék gyümiként, nem pedig üveges bébiételt. És én sokadjára magyarázom neki, hogy a reszelt almától sok lesz a sava és szenved tőle.
2011. márc. 17. 17:28
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!