Rossz anya vagyok? 7 hónapos kislányom nem igazán igényli, hogy foglalkozzak vele, szinte egész nap el van egyedül.

Akkor vagy rossz anya, ha nem hagyod a gyerekedet fejlödni - ha egyedül akarja lefoglalni magát, akkor az a legjobb neki. Ha baja van, akkor vigasztald meg (ahogy irtad is), ha van lkedve, akkor csináljatok együtt valamit, de ha nem akarja, akkor NEKI az a legjobb, hogy saját maga is elvan. Ha ezt MOST nem engeded, akkor egyrészt hártáltatod a fejlödését, másrészt nem tanul meg egyedül játszani és késöbb abból sok baja lesz.

Eddig mindent jól csináltál, ne legyen rossz érzésed.

Én is pont így vagyok vele, most 6 hónapos. Én is elgondolkoztam ezen, hogy jó-e így...

Ő is megy, kukucsol, zörög, kúszik. Ha észrevesz, visszamosolyog, szóval szerintem ez azt jelenti, mint ahogy nálatok is, hogy minden rendben vele. Szerintem beleszoktunk, hogy nekünk kell lekötni, és ezért rémiszt meg minket ez a magatartás. Amúgy jobb mintha egész nap hordozni kéne, sírna egyedül stb. Szóval amíg nem sírós, nem hiszem, h baja lenne.

Az enyém 5 hónapos kora óta van "egyedül". szépen elkúszott a földön,játszott,addig én csináltam a dolgom,rá néztem, láttam elvan,ha sírt,oda mentem. Volt,nem is egyszer,hogy a földön aludt el. Aztán megtanult mászni,felállt,de akkor se igényelte a társaságomat. Soha nem volt ez miatt nekem bűntudatom... miért is kellett volna,hogy legyen? Ha szüksége volt rám,akkor ott voltam/ vagyok! Már 4 éves, és még mindig szeret maga lenni,egyedül játszani. Nagyon kommunikatív személyiség lett belőle, mindig csak beszél,még magában is. 2 évesen tanítottam Neki mondókákat,énekeket,tudta,hol lakik,hogy hívják, és elszámolt 7-ig...

Hagyni kell kibontakozni a gyerekeket, a lányod is egy személyiség!!

Inkább örülj,hogy nem lóg folyton a nyakadon,tudsz főzni,mosogatni,takarítani... sokan vannak,akik nem olyan szerencsések,mint mi! Vannak,akik még főzni se tudnak a gyermeküktől...