11. napos a kislányom. Szopik és mikor leveszem róla és beleteszem a kiságyba kb. rá 5-10 percre elkezd sírni de, ha vissza teszem cicire megint elalszik. Nem tudom ez miért van?

Szerintem is te hiányzol neki. Én nem hiszek abban, hogy 11 napos anyukának nincs elég teje. (Feltéve, hogy nem volt lázas a szülés után vagy nem avatkoztak be és nem apasztottak gyógyszerrel).

Az én kisfiam is hasonló volt anno. Bár én nem voltam annak a híve, hogy azonnal visszategyem a mellre, nem akartam, hogy én legyek a cumija.

Szerintem is tartsd közel magadhoz tovább, míg mélyebben elalszik, vagy tegyél mellé/alá egy pólódat ami volt rajtad, mert a kicsik nagyon érzékenyek az anyukájuk illatára. Azt is szeretik, ha érzik a bőrödet, ha megteheted fektesd a hasadra úgy, hogy hallja a szivverésedet.

Szerintem az első nagyon röviden és tömören elmmondta a lényeget.

Ami pedig a Down kórt illeti: számos olyan betegség van, ami nem felismerhető még csecsemő korban. De azért, hál Istennek, hogy a babák nagy százaléka egészségesen fejlődik ennek ellenére. Ha egy anya csak a betegségek lehetőségére gondolna-egyáltalán nem vállalna gyereket, hisz 100%-an mindent kiszűrni nem lehet. DE ha minden siros baba Down kóros lenne, akkor nem tudom, hogy te egészséges volnál-e a saját mércéd szerint. Nincs értelme ezzel riogatni egy fiatal anyukát...

Kedves utolsó!

A te gyermeked esetleg down kóros? Lehet persze akkor h nálatok ez volt a tünet,de azért nem kell általánosítani és ilyesztgetni feleslegesen. Azért gondolom, ha valami gond lenne a babával akkor azt már észrevették volna.

A kérdésre válaszolva, mérd esetleg szopi előtt és után ruhástól , h mennyit eszik, lehet még éhes.

Biztos nincs semmi baja a babának, szegény anyukának épp csak ez kellett hogy ilyen hülyeségeket írjanak neki.

Ha nem vagy cumi ellenes én azt megpróbálnám a helyedben. Az én kislányom is sokat sírt és kénytelen voltam neki cumit adni, sok mindent megoldott.

Szerintem nem éhes marad, megpróbálhatod a méricskélést de egy idő után abba is bele lehet bolondulni.

Nagyobb esélyt látok arra hogy a hasa fáj, hason próbálnám altatni, vagy masszírozni.

Remélem valami beválik és kicsit jobb lesz.

tudom, hogy sokan nem értenek velem egyet, de nálam az vált be, hogy az első hetekben rengeteget feküdtem a kisfiammal, sőt sokszor cicin aludt, mivel sehogysem tudtam megnyugtatni, sokáig sírni pedig nem akartam hagyni... szóval ez ment egy darabig, aztán egyre kevesebbet igényelte ezt a módszert, míg végül elég volt neki az is, hogy velem alszik éjjel. Nappal nagyon jól el van, alszik nélkülem is... most 8 hós, és egy nagyon kiegyensúlyozott, boldog baba. Ha "ráérsz" s első baba, csak ajánlani tudom, de mindenkinek más válik be...

Amúgy leginkább azért sírhat, mert nem szeretne egyedül lenni (vagy persze éhes, fáj a hasa stb)... a lényeg, hogy a legtöbb bajra ez jó...