Mostanában sok kérdésben olvasom a kifejezést, hogy kötődő nevelés. Mi is ez?

Kötődés nem csak az anyával alakulhat ki. Persze hozzá kötődik a gyerek legjobban, de ideális esetben a csecsemő legalább 5-6 személyhez képes szorosan kötődni (és pl vele ellenni az anya távollétében): apa, testvér, nagyszülő, keresztszülő, hogy pár példát mondjak.

Egy jó link: [link] A szerző szintén édesanya, emellett diplomás pszichológus, és jelenleg doktoranduszként a kötődés alvásélettani vonatkozásait kutatja.

"Nem mernék ilyenre beiratkozni, pont ezért, mert nem fogadják el, ha valakinek nem megy a szoptatás bármilyen okból."

Ugyan miért ne fogadnák el? Ne ítéld el, kérlek, a hordozókendős anyukákat, és ne általánosíts. Sokan közülük - pl én - szintén nem tudnak szoptatni, akármilyen okból. Na és? Nem azért nem ment, mert a cicimet féltettem és meg se próbáltam. A kendőzés nem egyenlő a szoptatással, és nem néznek ki maguk közül csak azért, mert neked nem sikerült. Annak a doktornőnek se sikerült, akinek a könyvét belinkeltem... Pedig nem is egy kendője van. :-)))

Ez egy új megfogalmazás.

Én egyik gyerekemet sem tudtam szoptatni, mert nem volt tejem, elejétől fogva tápszeresek voltak.

A nagyot nem, de a picit olykor olykor hordoztam, hol kendőben, hol Meitaiban. És volt, hogy sírni hagytam, igen, amikor tudtam, miért sír. Sosem agyusbabusgattam egyiket sem, nem lógtam folyton a "fenekükben", hagytam nekik saját életteret is. Ettől függetlenül mindegyik kiegyensúlyozott, boldog gyerek, akik hozzám kötődnek.

Sok helyen megfordultunk, és kaptam a "megjegyzéseket", hogy igen, látszik hogy csak anya létezik a számukra...