Hogyan tudnék babámból egy kis vagány ámbár szófogadó fiút nevelni? Egyedülálló vagyok, és félek hogy apa nélkül "anyámasszonykatonája" lesz!
Most akkor vagány legyen, vagy szófogadó?
Legyen az életében férfi (nagybácsi, keresztapa, nagyapa, tanár), akire felnézhet, akiről példát vehet. És a vagánnyá nevelését ne baba korában kezdd, kérlek. Ilyenkor mág sokások ölelés és biztonság kell a babának, amikől később el tud indulni, hogy magabiztos felnőtt legyen.
Én a kötődő nevelést javaslom:
Így lehet leginkább magabiztos felnőttet nevelni a babából.
Szerintetek a vagányság nem fér össze a szófogadósággal? Minden gúny nélkül kérdezem!
Természetesen nem babaként szeretném elkezdeni igy nevelni!
Amugy a vagányság nem természeti viselkedés? Ha valaki vagány akkor ugy nevélték? Mit gondoltok erről?
Ráérsz vele később is foglalkozni. Egyelőre babusgatás, szeretgetés kell neki, hogy biztonságosan kötődjön, ami majd segíti a későbbiekben a leválást.
A vagányság függ a vérmérséklettől is, meg tanult (másolt) minta. Ha van vki a környezetében, aki vagány, akkor hozzá tud hasonulni, de kamasz korában. Kiskorában talpraesett tud lenni, és bátor, a következetes nevelés segíthet ebben!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!