Melyik korszakot szeretted/szereted legjobban a babádnál?

Amikor újszülöttek voltak,ill. a későbbieket is,kb. 1 éves korukig.Ettek,aludtak,játszottak,nyugodtak voltak.Későn kezdtek el fogzani,10 hós korukban,semmi gond nem volt addig.Picinek éjszaka is aludtak,2 hónapot voltam kórházban,nagyon boldog voltam hogy hazajöhettem a két babával..Most..?Katasztrófa..Nyűgösek,hisztisek,üvöltenek,napközben alig alszanak.Mindent széthúznak,kipakolják a vasalt ruhákat,felmásznak mindenhova(le is esnek),odacsípik az ujjukat a fiókokhoz,letépik a függönyt egy nap 3 szor,stb.Nagyon fáradt vagyok.Most épp betegek,a nagyobbiknak 4 rágófoga jön egyszerre..Visszasírom a régi szép időket,a nyugodt kedves kis babáimat..Nem tudom mikor lesz ennek vége,talán ha tavaszodik,megnyugodnak kissé..

Enyém még kicsike, most 10 hos, de én is ugy 5-6-hos kora felé kezdtem el rajongani érte. Most úgy érzem ennél jobb korszak már nem is jöhet, ugy imádom! Kis vigyorgos huncut fogatlan kisfiu. :)

mikor megszületett, emrt úr isten ő tényleg az én fiam, sé tényleg itt van, és csak csodáltam, aztán szépen lassan minden napot, főleg mostanában mert mindíg történik vmi új! 7hós, és pl ma tette meg az első normális lépéseit, persze e kezét fogtuk... hát én nagyon meghatódtam :)

Az én kisfiam 10 hónsapos, szóval még nem éltünk meg olyan sok korszakot, de én teljesen a kezdeteket szerettem olyan 3 hetes koráig, mert olyan kis édes volt, evett aludt, mindenre volt időm, mert ugye sokat aludt, mellé fekhettem és gyönyörködtem benne. Aztán 3 hetes korától kezdődött a hasfájós korszak, meg nem tudom, lehet hogy a frontokra is érzékeny volt, de voltak napok, hogy szinte átordította az egészet, még kézben se nyugodott meg mindig, és már csengett a fülem, tisztára kikészített idegileg. És nem tudtam mit kezdeni vele, mert nem nagyon lehetett még felvidítani, nem érdekelte még a környezete. Ez olyan 2 hós korára lecsendesült, és akkor már mosolygott, figyelgetett, és látszott, hogy kezd figyelgetni, akkor kezdett jobb lenni. A legjobb a 6 hós kora utáni időszak, mikor már aktív volt, játszhattunk, de magát is nagyon jól le tudta foglalni. Gyakran egy órán keresztül hozzá se kellett érnem, olyan jól eljátszadozott magában, addig én meg csinálhattam a dolgom, és csak figyeltem, meg beszéltem hozzá. Ezt szerettem eddig a legjobban, mert már nagy volt,értelmes, lehetett kommunikálni, játszani vele, de mellette magamra, házimunkára is maradt időm. Ennek az vetett véget, hogy elkezdett mászni, és ezzel egybekötve felállt. Hát mostmár nincs nyugtom, megy mindenfelé, pakol, feltápászkodik amin csak tud, aztán esik el, megüti magát, ilyesmi. De természetesen mindegyik korszakát imádom, olyan jó nézni ahogy fejlődik, egyre ügyesebb, egyre többmindent tud.

Az én kisfiam is 10 hónapos, és mint az első írta, mindig az aktuális a kedvencem. Eddig valahogy mindig egyre szórakoztatóbb lett. :) Azt viszont nem szeretem, amikor azt mondják a rokonok, hogy "miiiilyeen jó máár, hogy ilyen naaagy, igaaaaz?" - hát nem igaz, mert amikor icipici volt, akkor sem volt rosszabb!

én nem a korszakokat imádtam, hanem őt. ui. nálunk az eleje nagyon sz@r volt. sokat sírt, éjjel nem aludt, minden fog egy kínszenvedés volt, nagyon anyás volt, állandan vele kellett foglalkozni....brrr. szerencsére már a múlté mindez. most egy édes 2 éves kislányom van, aki elvan magának ha kell, átalussza az éjjelt, a fogai kijöttek, és nagyon cuki! na persze dackorszak, de azt is lehet kezelni, ha az ember úgy áll hozzá. szóval nekünk ez a mostani a legjobb eddig. mindenki mondta, hogy na majd csak várjak, egyre rosszabb lesz, mi lesz ha már most is panaszkodok (az elején). meg hogy ne várjam, hogy másszon meg járjon, mert az sokkal rossazzb, mint amikor csak egyhelyben van. hát nálunk az egyhelyben levés azt jelentette, hogy a kisasszony 2 perc után üvöltött, hogy az neki nem jó. mert ő eg yilyen kíváncsi, érdeklődő fajta. akkor oldódott meg, amikor elkezdett mászni és járni, milliószor könnyebb lett a dolgom. meg azt is mondták, addig jó, amíg nem beszél...na most hogy elkezdtett gagyogni, megint csak sokkal jobb, mint előtte. ui. akkor sem volt ám csendben, csak akkor egész nap uazt a 3 szót kántálta, fejhangon sipítva.....:)))))