Egyre több a kruppos gyerek, a kórházakban telt ház van. Miért van egyre több ilyen megbetegedés? Meg lehet előzni?

Mostanában elég nagy a pára, és szmog. Egyik sem használ ezeknek a kis betegeknek.

Megelőzés: szerintem sajnos hajlam kérdése, de kérdezd meg a gyerekorvost.

" * Rövid leírás

* Előfordulás

* Okok

* Tünetek

* Diagnózis

* Kezelés

* Megelőzés

* Hasznos tudnivalók

Rövid leírás

(másnéven: Laryngitis subglottica, pseudocroup, croup-syndroma, felső légúti fertőzés)

A krupp a felső és alsó légutak fertőző, különösen belégzéskor nehézlégzést okozó vírusos megbetegedése. Az általában éjszaka és váratlanul jelentkező belégzési nehezítettség legjellemzőbb tünete, hogy a beteg gyerek száraz, jellegzetes ugató köhögés kíséretében veszi a levegőt.

A roham súlyos, életveszélyes állapotot eredményezhet a kialakuló oxigénhiány, a szervezet kimerülése vagy a légút teljes elzáródása nyomán bekövetkező fulladás miatt.

Előfordulás

A krupp jellemzően a csecsemők és a kisgyermekek betegsége, ugyanis minél fiatalabb a gyermek, annál kisebb keresztmetszetűek légutai, márpedig az egészen szűk légutakat az erőteljes kruppos nyálkahártya-duzzanat nagyon gyorsan képes beszűkíteni. A betegség ezért különösen hároméves kor alatt veszélyes.

A krupp jelentkezése a 6 hónapos és négy és féléves kor közötti gyerekeknél a leggyakoribb, az ilyen korúak mintegy 9%-át érinti a tünetegyüttes.

Az arra hajlamos gyerekeknél a krupphoz vezető fertőzés, és ennek nyomán az első fulladásos rosszullét általában 5-6 éves korig lezajlik. A betegség 12-14 éves korig jelentkezhet, ezután a légutak átmérője már kellő nagyságú ahhoz, hogy esetleges nyálkahártya-duzzanat mellett is biztosítsák a megfelelő légcserét. Másrészt ekkor már az immunrendszer is megfelelő védettséget biztosít a kruppot okozó vírusok ellen.

A tünetegyüttes elvileg felnőtteknél sem kizárt, de gyakorlatilag nagyon ritka.

a cikkünk folytatódik a hirdetés után

h i r d e t é s

Okok

A légcső gyulladását mintegy 200 különböző légúti vírus (leggyakrabban parainfluenza, RS, ritkábban adeno- és influenza vírus) okozza. Ősszel a parainfluenzavírus a leggyakoribb kórokozó, télen és tavasszal kruppot okozhat a kanyaró és az influenzavírus. A legsúlyosabb tünetek általában az influenzavírushoz köthetők. Ezek tönkreteszik a nyálkahártya felszínét, amely így kiszárad, és nem tud tisztulni, nem tudja eltávolítani a légúti a kórokozókat. A kruppos roham ezért általában a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, váratlanul szokott jelentkezni. A tüneteket közvetlenül a légcső beszűkülése okozza.

A vírusokra való érzékenység oka, valamint az, hogy miért éppen az adott kórokozó váltja ki a tüneteket, nem pontosan tisztázott. A vírusok valamilyen molekuláris összetevője játszhat szerepet nyálkahártya kiszáradásában, sérülésében.

Egy-egy vírus többször is megbetegítheti az embert, ezért a krupp a gyermekkor alatt többször is előfordulhat. Az érzékenységnek vélhetően vannak örökletes tényezői, biztos adatok azonban nincsenek.

A tünetek hideg időjárás idején, a meghűléses betegségek szezonjában jelentkeznek leginkább. Az érzékenység kialakulásának bizonyítottan kedvez az erős légszennyezettség.

Tünetek

A kruppos fulladást megelőzhetik hurutos, megfázásos tünetek, de általában minden előjel nélkül jelentkezik.

A sérült, kiszáradt légcső nyálkahártyája megduzzad a légutak nagyfokú beszűkülését okozva. A légcső főként a hangszalagok alatti területen duzzad meg, erre utal a betegség laryngitis subglottica (glottis = a hangrést körülvevő hangképző szerv) elnevezése. A belégzési hang száraz, hangos, olykor sípoló, mivel - az asztmára jellemző kilégzési nehezítettséggel ellentétben - a krupp esetében a belégzés akadályozott. Ez alapján biztosan el lehet különíteni az asztmától.

A levegőért küzdő gyerek ezért jellegzetes száraz, ugató köhögést hallat, sokszor sír, nyugtalan, öklendezik, néha hány is. Az izgalom a szervezet oxigénigényét fokozza, a roham tovább súlyosbodik:

A rosszullétet sápadtság kíséri, az ajkak és környéke - az oxigénhiány jeleként - elkékül -, a légzés kapkodóvá válik. A három éven aluliaknál a körbefutó nyálkahártya mindössze 1 mm-es duzzanata 70%-kal is szűkítheti a légutakat, életveszélyes állapotot okozhat.

A fokozott légzési munkát a légzési segédizmok behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak, illetve a fokozott légzőmunka jól megfigyelhető a nyakon és az orrszárnyakon. Az állapot súlyosbodásával a pulzus egyre szaporább lesz. (A beteg állapota pillanatok alatt válságosra fordulhat, ezért folyamatos, gondos megfigyelésre van szükség).

A roham az éjszakai órákban szokott bekövetkezni. A legszűkebb légutakkal rendelkező kisebb gyermekeknél korábban, az idősebbeknél inkább a hajnali órákra tolódva jelentkezik.

A fertőzés nem feltétlenül jár lázzal. Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át megismétlődhet.

Diagnózis

A betegség megállapítása a kórtörténetből és a klinikai tünetekből rendszerint nem nehéz a szakemberek számára. A visszatérő krupp a spasztikus - görcsös - krupp, amelyet mindenképp feltüntetnek a gyermek kórelőzményében. Olykor szükség lehet más hasonló tünetekkel járó betegségektől - például a gégefő-gyulladástól (epiglottitis) - való elkülönítésére. A szakorvos a krupp különböző fajtái között a jellegzetes tünetek alapján tesz különbséget.

Kezelés

A tünetek jelentkezésekor az első teendők a gyermek életkorától és állapotától függően az orvos, illetve a mentők értesítése, valamint a légutak mihamarabbi lehűtése annak érdekében, hogy a roham a lehető legrövidebb ideig tartson, és így a lehető legkevésbé veszélyeztesse az agy oxigénellátását.

Hároméves kor alatt a gyermeket mindenképpen látnia kell orvosnak, aki gyakran dönt a kórházba szállítás mellett. Indokolt esetben sürgősséggel a megfelelő gyermekintenzív osztályra szállítják.

A másik azonnali teendő a légutak mihamarabbi lehűtése. A hideg nyálkahártyában ugyanis összehúzódnak a vérerek, ami azonnal csökkenti a duzzanatot. Hideg időben ki kell nyitni az ablakot, és a gyorsan meleg takaróba burkolt gyereket a hideg levegőre kell vinni. A gyereknek addig kell a hűvös, párás levegőt belélegeznie, míg a roham teljesen meg nem szűnik. Ezt elő lehet segíteni otthoni párásító készülékekkel, légnedvesítővel.

Sokat számít, ha a szülő kedvesen nyugtatja a gyermeket, aki néhány korty hideg italt is kaphat. Biztosítani kell a gyerek megfelelő mennyiségű folyadékbevitelét, és a nyugalmát, mert az erőlködés, a sírás tovább súlyosbítja a rohamot. Ha van kéznél hideg párásító, akkor az abból kiáramló levegőt is be lehet lélegeztetni.

A lázat lázcsillapító adásával kell kezelni. Az orvos által felírt szteroidos kúpot mellékhatása miatt csak indokolt esetben szabad beadni. A gyógyszert felíró orvosnak pontos és jól követhető tájékoztatást kell adnia arról, mi számít indokolt esetnek, és hogyan kell eljárnia a szülőknek.

Az orvosi, majd kórházi ellátás során a gyerek szájon át vagy belélegeztetés útján váladékoldó, továbbá a légcsövet érösszehúzó hatása révén gyorsan tágító - acetilcisztein hatóanyagú - gyógyszereket kap.

A gyulladásos ödémát csökkentő szteroid hatóanyagot nem helyileg, hanem szisztémásan - a szervezet egésze számára - adagolják.

Szükség lehet nyugtató adására is, mivel azonban ez az oxigénhiányos állapot figyelmeztető és fokmérő tünete is, nagyon körültekintően alkalmazzák. A gyógyszerek porlasztása alkalmanként 15-20 percig tart, 1-5 óránként ismétlik a gyógyszerek belélegeztetését.

Szükség esetén az erősen elzáródott légutak átjárhatóságát, illetve a légcserét intubációval, egy tubusnak a légcsőbe történő bevezetésével, esetleg gégemetszéssel biztosítják, amely beavatkozást szintén lélegeztetéssel egészítenek ki.

Az állapot súlyossága olykor intenzív osztályon történő ellátást, folyamatos műszeres megfigyelést, gépi lélegeztetést tesz szükségessé.

A még 4-5 éves korban is gyakori rohamokkal küzdő gyermek számára otthon alkalmazható gyógyszerporlasztó használata is javasolt, amellyel enyhén sós Salvus vizet, váladékoldót lehet a légutakba juttatni.

A kruppos gyerek két roham között nem szorul gyógyszeres vagy egyéb kezelésre.

Megelőzés

A fűtési időszakban érdemes az alvóhelyiség hideg vizes párásításáról gondoskodni. A gyermek szobájában ne párologtassunk viszont illóolajakat. A fertőzéses, náthás időszakokban kerülni kell azok társaságát, akik megfertőzhetik a kruppra hajlamos gyermeket. A friss, tiszta levegő segít elkerülni a rohamokat. A gyerek környezetében ne dohányozzanak.

Gyógyszeres, különösen antibiotikumos megelőzésre nincs szükség, sőt kifejezetten káros, antibiotikumokat csak indokolt esetben, bakteriális felülfertőződés esetén és a kezelés keretében rendel az orvos. Náthás, hurutos tünetek esetekben az orvos által felírt, szájba porlasztható váladékoldókat lehet adagolni."

Hogy miért egyre gyakoribb? Talán a levegőszennyezés miatt, meg azért, mert a szülők egyre jobban szeretnék megóvni mindentől a gyereküket, így aztán a hidegebb évszakokban sajnos nagyon ritkán vagy csupán nagyon rövid időre viszik ki a kicsiket a friss levegőre, még akkor is, ha az éppen tiszta. sajnos így pont azt érik el, hogy a kicsik szervezete nem lesz elég edzett, nem tud megküzdeni a bacikkal, vírusokkal.