Egyedülálló anyák, ti hogyan csináljátok?

Nagyon sajnálom h egyedül maradtál, de egy ilyen férfi aki ott hagyja 8 hónapós gyerekét a barátok miatt az nem érdemel meg se téged se a gyerekét.Kérj segítséget a szüleidtől ha van rá lehetőségük.

szia! nem könnyű most a helyzeted, én tudopm. A párom akkor lépett le egy kétgyerekes anya miatt amikor 6 hónapos terhes voltam. Most 4 hónapos a kisfiam, talán annyival könnyebb, a helyzetem, hogy munkából jöttem szülni és aránylag jó pénzt kapok. Fordulj családsegítőhőz, keress ügyvédet és ha van már apasági nyilatkozatod, kezdeményezd a gyerektartás megállapítását bírósági úton. Remélem van munkahelye az apának. A szóbeli megállapodás nem jó, mindenről legyen papírod, mert később minden fontosabb lehet neki nálatok és akkor csak megy a hitegetés, te pedig nem tudsz lépni semmit az ügyben. Bíróság hajtsa be rajta a gyerektartást, ami a fizetése 25%-a is lehet, a Te esetedben ezt meg is ítélnék, anyagi okokra hivatkozva. Ha nem tud fizetni, akkor az állam megelőlegezi, de vigyázz mert visszamenőleg csak 6 hónapra követelőzhetsz, úgyhogy ne húzd az időt. Légy okos. Érzelmi része nagyon nehéz a dolognak, de én hittem benne, hogy egyszer én is megtalálom a társam és hidd csak el te is, hogy így lesz. Sőt bizton állíthatom, hogy nem riasztja vissza a gyerek a férfiak nagytöbbségét, sőt..... főleg ha még ilyen aprócska. Én azóta már megismertem valakit, aki sajátjaként szereti a fiam, míg a vérszerinti apja azóta sem látogatja, de fizet, mint a katonatiszt, mert ha nem így lenne, akkor nagyon nagy bajba lenne az tuti. Sok sikert, kitartást és jó választást az új életedhez.

Mi 40 évesek vagyunk. Mindkettőnknek "ez" az első gyerekünk. Szóval már kitomboltuk magunkat,tudjuk hol lakik a jó Isten, mi merre hány méter, mik a lehetőségeink mind pár- mind munkalehetőség szempontjából.Igaz, hogy én tudtam venni egy lakást, de egyedül nem tudnám fenntartani, és a szülés óta minden megváltozott. A gyerek miatt nem tudok elugrani pl. vásárolni,de egy jó habfürdős ülőfürdő számomra már luxus. Megszűntek a közös programok = élmények. Be vagyok zárva, egy háztartási robot lettem. Persze imádom a kisfiam, de azért nekem is volnának szükségleteim..a párommal kapcsolatban is.De kénytelen vagyok kompromisszumot kötni a gyerekünk érdekében. Azzal is tisztában vagyok, hogy ez a helyzet a fiúnknak sem ideális.De mégis jobb, mint a létfenntartásért küzdeni, hiszen akkor még annyit sem adhatnék neki, mint most. Úgy gondolom, hogy a gyerek nem hülye, és idővel látni fogja, hogy ki, mennyit áldozott érte.Próbálj beszélni a pároddal. Szembesítsd azzal, hogy milyen költségekkel jár egy gyermek, egy albérlet, és ezekhez képest Neked mik a lehetőségeid.Ha van benne némi emberség, segíteni fog, de ha okosan elmagyarázod neki, hogy mit veszíthet, és Téged mivel súlyt- és ehhez képest milyen kevés áldozatot kell hoznia a döntéséért- miszerint gyereket akar Tőled, és ezért cserébe mi mindent kaphat, talán észhez tér. Nagyon fiatalok vagytok.