Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Nem varunk el tul sokat egy...

Nem varunk el tul sokat egy kisbabatol?

Figyelt kérdés

Olvasgatom itt a kerdeseket es felmerul bennem egy ket dolog.

Nemely szulo elvarja par honapos babajatol hogy ataludja az ejszakat,egyedul aludjon el esetleg sirni hagyja hogy mindez teljesuljon.

Belegondoltam hogy pl egy 2honapos csecsemonek milyen rosz lehet hogyha az anyja sirni hagyja,ez kb olyan lehet mintha engem kiragadnanak inenn es letenenek egy idegen bolygon,persze hogy en is bognek es varnam hogy egy ismeros arc megvigasztaljon.

Minden baba mas,ugymint a felnotek is kulomboznek,egyik baba igenyli hogy az anyja vele legyen a masik meg nem,miert olyan nagy dolog egy baba igenyeit kielegiteni?

olyan nagy aldozat ez nekunk?

csak zarojelben jegyzem meg hogy 11hos a gyerekem,meg soha nem aludta at az ejszakat,folyton rajtam log,altatom.

Vitat nem szeretek inkabb beszelgesunk hogy ebben a temaban kinek ami a velemenye.koszonom.


2010. dec. 28. 08:03
1 2
 1/20 anonim ***** válasza:
Én nem vagyok ilyen. Mindent a maga ütemében csinált a kisfiam. 22 hónapos, most kezdi az éjszakákat átaludni. Még kelt 1-2x és cicin aludt vissza. Sosem hagytam sírni. Sőt még nem is bilizik. Sajnos sok szülő verseng, hogy ezt tudja a gyerek, azt tud. De itt névtelenül mindenki azt ír, amit akar. Nekem az tetszik amikor írják pl, hogy az 1 éves gyerek már szobatiszta. Ezt én nehezen hiszem el, persze lehetséges.
2010. dec. 28. 08:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/20 anonim ***** válasza:
első vagyok. Én is 2,5 évesen lettem szobatiszta textil pelussal. Sokan már azt szobatisztaságnak mondják, ha már bilibe pisil vagy kakil az 1 éves gyerek, pedig az még messze nem az.
2010. dec. 28. 08:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/20 A kérdező kommentje:

hat a szobatisztasagtol meg messze vagyunk,majd eljon annak is az ideje.

Az hogy itt ki mit ir...hat vannak extrem esetek,de altalaban nem kerdojelezem meg,egyik gyerek ilyen a masik olyan.

2010. dec. 28. 08:17
 4/20 anonim ***** válasza:
Nekem sokan mondták, hogy mekkora szerencsém volt a gyerekeimmel, mert soha nem altattam őket, és mégis elaludtak maguktól. Most nem az 1-2 hónapos picibaba korról beszélek, mert akkor volt a legkönnyebb, szopi közben olyan álmosak lettek, hogy csak betettem a kiságyba őket és el is aludtak. De fél éves korukban, vagy egy évesen sem kellett soha altatnom, mert megtanulták a napirendet, van nekik is ritmusuk, és az ő igényeiket figyelembe véve kialakítottunk egy kelési-fekvési-evési rendet. Ha nem keltek időben akkor keltettem őket, a fix kis alvóidőpontjukban mindig lefektettem őket, és enni is mindig ugyanakkor kaptak. Ismétlem, a rendet mindegyiknél őket figyelve alakítottuk ki közösen, hogy mindenkinek megfeleljen. Így soha nem volt hiszti, cirkusz, kimerültség mert mindenki tudta mikor mi következik.
2010. dec. 28. 08:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/20 anonim ***** válasza:
Na szóval azt akartam az egészből kihozni, hogy nem szerencse kérdése. A gyerekek mások, de azért tenni is lehet az élhető kisbabás életért.
2010. dec. 28. 08:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/20 anonim ***** válasza:
Szia, érdekes a kérdés. Sosem merült fel bennem, hogy sokat várnék tőle, bár nagyon gyorsan fejlődött és én ezt nagyon élveztem és segítek is benne. Néha talán túlzásba is viszem az elvárásokat, de mivel ügyesen megfelel nekik és nem látom, hogy ettől nehézségei vannak, fenntartom a megszokott viselkedésemet. Én is komoly elvárásoknak felelek meg, dolgoztam végig a baba alatt (most 15 hós és 21 hetes terhes vagyok), és fogok is dolgozni. Neki igazodnia kell ehhez a rendhez és a lehető leghamarabb önállóvá válni, úgy, hogy közben minden játékot átéljen, minden szórakoztató legyen, hogy tanuljon, de ne szóljon minden erről, hogy biztonságos, meleg otthonban éljen. És nagyon kiegyensúlyozott, gyorsan fejlődő lett, gondolom szerencse kérdése is volt a sok munka mellett. De biztos vagyok benne, hogy van olyan baba, aki mást igényel. Remélem sikerült elmondanom, mire gondolok. Még vannak gondolataim, de felébredt a picur, rohanok. További szép ünnepeket mindenkinek!
2010. dec. 28. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/20 A kérdező kommentje:

nekem is vannak elvarasaim a gyerekemmel szemben,mondjuk neha ataludhatna az ejszakat,hogy mit kellene tennem?sirni hagyni.hogy meg tudom-e tenni?nem.

Mi teljesen alarendeltuk magunkat a gyereknek,hogy jol csinaljuk e foggalmam sincs,de mivel az en gyerekem olyan hogy nincs meg nelkulem ugy erzem ezt kell tennem.

2010. dec. 28. 08:51
 8/20 anonim ***** válasza:

Valóban jó a kérdés, vannak dolgok, amikre minden baba másképp reagál, mint ahogy nincs két egyforma ember sem. Nagyobbik fiam annó, 6 hetesen átaludta az éjszakát. Én sem hagytam sose sírni, bár nem ringattam egyszer sem. Nem igényelt ilyeneket. Szépen megtanulta, ha jött az éjszaka és vacsizott, utána aludnia kellett. Igaz, csak 3 hós koráig szopizott, utána megnőltek az igényei, és én nem bírtam szuflával. Egyik napról a másikra elfogyott a tejci. Már 29 hónapos nagy fiú, napközben szobatiszta. Éjszaka még kell a pelus, de máskor nem. Nagyon ügyes. Összerakhatom a kezem, hogy nekem soha nem kellett éjszakákat átvirrasztani hasfájással kínlódva, mert alig fájt a hasa. De gondolom ez alkat kérdése a babáknál is. De én úgy gondolom, hogy sok anyuka, inkább maga rontja el a gyereket, hogy bizonyos dolgokat "megenged" neki. Pl, köztünk alvás, ringatgatás stb... Nálunk ez sosem volt divat. Már az elejétől kezdve külön szobában aludt egyedül. Éjszaka mikor még kicsi volt, és felkelt szopizni szopi után mindig visszavittem a saját helyére. Nagyon megszokta, de azért mi is jól "elrontottuk", mert délben a mama, vagy papa, vagy a párom mindig el kell, hogy kísérje lefeküdni, és vele együtt kell aludni, különben nem alszik. Ezt most, így 1,5 évesen vette fel, mert a mama hozzászoktatta. De ez a legkevesebb...

A kicsi fiam most 7 hónapos, nagy fiú. Ő 8 hetesen aludta át az éjszakákat. Nagyon nagy alvó ő is. Én pedig felkészültem arra, hogy kétszer ekkora szerencsém nem lehet, de bevált! A kicsit este vacsora után átviszem a szobájába a bátyjával együtt, és mehet mind a két srác egyszerre aludni. A kicsi nem sokat törődik a tesóval, bár a nagyobbik többször visszaszökik hozzánk, de ilyenkor mindig visszavisszük a saját szobájába. A kicsit ez mégsem zavarja. Megszokta, és elfogadta. Ő egy mosolybaba, mert állandóan csak vigyorog mindenkire. Soha nem sír, csak beszélget, vagy max magyaráz, veszekszik de azt elég hangosan.

Szóval, gondolom minden ilyen "elvárás", az csak baba és anya függő. Én nem gondolom azt, hogy akkora "elvárásokat" fektettem volna le a gyerekeimmel szemben. Ők alakították így ki maguknak, én meg ehhez alkalmazkodtam. Jah, és a kicsi is csak 3 hós koráig szopizott nálem, de 4 hós koráig a fagyasztott anyatejeimet kapta. Azóta már kajol mindent. Napközben még 3x alszik. Még mindig nem kelt fel az éjszakai alvásból. Pedig este már 21-kor aludt. (Tesó miatt ilyen későn van a fektetés, mert különben a bátyus felzörögné...)

2010. dec. 28. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/20 A kérdező kommentje:

utolso,szerencses vagy.

nekunk az elso 3honap maga volt a remalom.

Azt irod az a szulo elrontja a gyereket aki ringatja,de ha mondjuk a gyerek csak ugy alszik el?

Mint irtad a te gyerekeid maguktol elalszanak,tehat nalatok erre szukseg nincs.

2010. dec. 28. 09:05
 10/20 anonim ***** válasza:
szia! Az én fiamat sosem kellett altatgatni, pedig néha olyan jólesett volna, ha úgy alszik el, hogy közben hozzámbújik. Ilyeneket nem várok el tőle, mint az elalvás, szobatisztaság. Azt várom el, hogy okos legyen, és nagyon szomorú vagyok, mert nem mutatja a testrészeit, nem ismeri az állatokat, pedig mutogatom neki, és nagyon büszke vagyok rá, ha mondok valamit és megérti. Én az a fajta szülő vagyok, aki szeretné, ha az ő fia lenne a legokosabb, legszebb az egész világon. Viszont tisztában vagyok vele, hogy milyen gyámoltalan (11 hónapos) és mennyire szüksége van ránk. Nem hagym sírni, nem kínozom, nem szenved. Igyekszem kiegyensúlyozottnak nevelni.
2010. dec. 28. 09:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!