Mennyire visel meg egy egyévest, ha bölcsibe kerül?
Kislányom lassan egy éves lesz, és egy éves kora körül szeretném beadni bölcsödébe. De bizonytalan vagyok! Egyrészről tudom, hogy kellene neki a társaság már, ahányszor babát, kisgyereket lát meg van őrülve érte, nyújtogatja a kezét még a babás naptár felé is. Nekem is kellene már a felnőtt társaság, mert több, mint egy éve itthon vagyok, és már kezd az agyamra menni. Na persze nem a gyerek, meg a vele való foglalkozás, hanem a monotonitás, és a felnőtt társáság hiánya. Sajnos nincs kisgyerekes ismerősöm, így egész nap egyedül vagyunk, próbáltam társaságot keresni, de nem találtam hasonló gondolkodású kismamát. Most úgy néz ki, hogy lenne is egy jó álláslehetőség, így anyagilag is jó lenne, ha visszamennék. Viszont a mások oldalon ott van, hogy megszakad a szívem, hogy idegenekre bízzam a gyerekemet, amikor még olyan kicsi. Elég barátságos, és jól alkalmazkodik mindenkihez, mégis félek, hogy haragudni fog rám, amiért bölcsibe adom. De azt sem szeretném, hogy "megútáljam" a saját gyermekemet, mint azt sok évekig otthon ülő anyukánál látom. Nem egy ismerős anyuka, amíg kicsi volt a gyerek, addig, mindent megadott (együttalvás, évekig szoptatás, zenebölcsi, babaangol, babaúszás stb.), most meg úgy beszél az 5-6 éves gyerekkel, hogy "fogd be a pofád", meg "k...a anyád" stb.
Nem akarok ilyen lenni.
Szóval melyik a jobb? A kevesebb, de minőségi együttlét a gyerekemmel, vagy napi 24 óra, ami néha terhes?










Hát én az 1 éves kort korainak tartom.....
ha nem muszály hogy dolgozz,akkor maradj otthon vele még egy évet.....










szia
ha mindenképp menned kell-akkor be kell adni,nincs mit tenni.a szived meg fog szakadni-és ezt látni is fogja rajtad-és igy még nehezebb lesz.próbáld nem kimutatni az aggodalmadat-keress olyan bölcsit,ha felveszik,ahol megbizható,kedves dadusok vannak-igazodnak az igényeitekhez.sétáljatok el sokszor arra fele-beszélgessetek róla...régen is beadtak minket,mégis felnőttünk.én megbolondulok,amikor nincs velem a fiam-de ha nincs más megoldás...nem tudsz otthoni munkát végezni?
először mindenképp fél napra add be-és legyen folyamatos a beszoktatás





Hát én tuti nem adnám be! Más nevelje helyetted, egy ilyen kicsi babát? Azért mert te ki akarsz mozdulni, meg nem akarod utálni, mert sokat vagy vele!!???? Hát ne haragudj, de ez nem igazán egy anyai gondolkodásmód. Mert ha nincs más út és mód, mert el kell tartanod, és ezért dolgozni kell, akkor oké, de akkor is, ilyen picikén? Én nem bírnék tőle megválni, pedig elég szar helyzetben vagyok. A gyesem meglehetősen kevés, a férjemmel válunk éppen és kezdetektől egyedül nevelem, ő néha megmutatta neki magát. Sehova ki se mozdultam, max vásárolni, de szórakozni nem volt még lehetőségem, pedig szívesen mennék, de nélkülem vígasztalhatatlanul sír éjszaka. És minden éjjel 1-2 óránként felsír, vissza kell simogatni, tehát nem sokat alszok. Mégse utálom a gyerekem és soha nem is fogom, inkább csak napról napra jobban imádom. Elég trágár anyukák, az anyukák szégyenei akik úgy beszélnek a gyerekükkel amit írtál. Szerintem ha nem akarod, és szereted, akkor nem leszel ilyen anyuka ha amíg teheted 2-3 éves koráig otthon vagy vele.
Nekem is terhes és sokszor kibukok, de hiszen őt Mi akartuk, akkor akarjuk is mindig és szeressük!! Hova fajul a világ! Már elnézést, de kicsi ártatlan baba miről is tehet? Azt gondolom, 1-2 évet ki lehet bírni vele, amíg nem járunk szórakozni, meg traccspartira.
Annyira kis védtelenek még ilyen korban és annyira ragaszkodóak, szeretetéhesek....
Ha nincs más mód, tedd, és dolgozz, ha ha nem elengedhetetlen fontosságú, keresd a szép oldalát annak hogy anya vagy, hogy tőled tanulhasson meg mindent. Mint ahogy járni, beszélni, enni, játszani...... Ezért van ez 2-3 év otthon vele! Később bánni fogod, hogy más tanítgatja és fedezi fel vele az életet. Hidd el. Ha teheted akkor használd ki a pillanatok varázsát.
Amiket írtál, abból látszik, hogy jó anya vagy! És nem leszel olyan k.. anyád típus, mint a környezetedben élők.
Kitartást!





Köszi a válaszokat. Mindet!
Talán valóban korai. BÁr szerintem ez inkább csak a berögződés. Külföldön sehol nincs ilyen, hogy 3 évig otthon van az anyuka. Persze nem tartom jónak a 3-4 hónapos szülési szabit, mint pl nyugaton.
És nem hiszem azt sem hogy önző volnék, hiszen azért mert gyerekem van, még nem szüntem meg embernek lenni. Persze ő a legfontosabb a számomra, de ez van.
A mai gazdasági helyzetben, nem nagyon lehet válogatni.
Szóval ha összejön a meló, akkor a gyerek a bölcsibe, remélem jól fogja érezni magát. Az esték és a reggelek pedig csak a miénk lesznek.
Na mindegy, kicsit elkalandoztam, oldalakat tunék még írni erről, de mivel ez nem egy fórum, felesleges.
Azért mégegyszer kösz a válaszokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!