Mennyi idős koráig etetted a babádat Te? Mikor kezdett önállóan kanalazni?

14 hónapos a kisfiam, még én etetem kanalas kajáknál. Csak kotorná szanaszét, én meg annál jobban szeretem a rendet, hogy az egész konyhát minden nap takarítsam...

Barátnőm 2 éves kisfiát még ő eteti. Mondjuk szerintem ez is túlzás, de ilyen is előfordul.

Két évesen megy a kisfiam bölcsibe, addig valahogy nekikezdünk majd.

Enyém is 15 hónapos, ő már egyedül eszik. :o) Igaz, korán kezdtem mindkét gyerekemmel kb 8-9 hónaposan a kenyér és gyümölcsdarabkákat, banán, barack, zöldséget (borsó, répa, krumpli, tészta) egyedül szedegették fel. (Igaz szerencsére ez az időszak mindkettővel nyárra esett, így egy szál pelusban ettek általában, így csak takarítani kellett. :o)

Furcsa módon a második lányom 9,5 hónaposan megmakacsolta magát, és nem engedte, hogy etessük, így ő azóta tényleg teljesen egyedül eszik. Kanalat villát kb. egy éves kora óta tudja használni, most már a levest is egész ügyesen megeszi. (Korábban a levesből csak a sűrűjét adtam neki.)

Szerintem ez döntés kérdése, hogy mikor szánod el magadat arra, hogy egy darabig nagyobb "kosz" lesz, mert meg van a "kényelmesség" abban, hogy gyorsan megetetem, aztán mehet az útjára. Mi úgy döntöttünk, hogy együtt eszik a család, és ha kell, persze segítünk. Nálunk bejött.

Én azt figyeltem meg, hogy így nagyobb étvággyal esznek. A tempóról meg annyit, hogy ha nem várod meg az étkezéssel, amikor már nagyon éhes, akkor ügyesen eszik. Nálunk egyébként nagyobbik lányom mindig a kezembe nyomta a kanalát, ha nem tudott elég gyorsan enni ahhoz képest, amennyire éhes volt, a pici meg megfogja kézzel, ha nem sikerül neki pl. felszúrni a villára valamit. De olyan is van, hogy megfogja kézzel, ráteszi a kanálra/villára és úgy a szájába. :o)

Viszont előbb-utóbb mindenki megtanul, úgyhogy nagyon nem lehet ezt elrontani szerintem. :o)

Keresztmamámék voltak nálunk, és látták, hogyan eszik a pici, náluk 4 gyerek nőtt fel. Azt mondta, ő ezt nem viselte volna el, ő két éves korukig nem adott a gyerekek kezébe evőeszközt, majd akkor már annyira ügyesek voltak, hogy egy hét alatt megtanulták. Addig ő etette őket. Hát én meg azt nem bírtam volna. :o)

Szóval meg kell találni azt, ami Nektek jó!

3. vagyok.

Egyet értek azzal, hogy gyerek kérdés is, és biztos, hogy nekem szerencsém van a enyémekkel.

De egy dolog akkor is számít szerintem:

A gyerekek alapvetően utánzással tanulnak meg szinte mindent. Figyelik a felnőtteket. (Ezért próbálnak egyedül öltözködni, takarítani stb.) Ha együtt eszem a gyerekeimmel, akkor azt akarják utánozni minél hamarabb, és minél önállóbban. Ha egy gyereket egyedül etetnek kezdettől fogva (boldog család körbeállja őt és bámulja, ahogy "eszik a gyerek!"), csak a mama kanalaz, akkor valószínű, hogy erre később lesz csak hajlamos.

Az én meglátásom szerint még az is kellett hozzá, hogy a gyerekek látták, hogy mi szülők ill. testvér örömmel eszünk, tehát: enni jó.

Azzal meg sosem foglalkoztam, hogy mennyit esznek, és nem erőltettem az ételt. Ha nem eszik, majd eszik a legközelebbi evésnél. Eddig bevált.

Hú, most már csorog a nyálam... :o)