Másnak is ilyen bunkó a párja?

Hogy mit tegyél?

Cuccolj össze és hagyd ott.Ha a különlét alatt átértékelitek az életeteket,az egymáshoz való viszonyotokat,elvárásaitokat akkor talán sikerül teljesen új alapra helyezni a párkapcsolatot,és tiszta lappal tudtok indulni.

("mereszted a pi@ádat,szétkapnám a száját a férjemnek az ilyen hangnemért)

Ha viszont nem sikerül,akkor úgy is jó,mert ez csak rosszabb lesz.

Persze mondhatod,hogy én biztos könnyen beszélek,de hidd el én is megjártam már egy párszor a hadak útját az elmúlt 9 évben.(második házasság)

Egy kapcsolat fenntartása akkor is nagyon nehéz,ha mindkét félben van akarat arra törekedni,hogy a másik is elégedett és boldog legyen,plusz még ott vannak a gyerekek.Egy házasság örök libikóka:egyszer lenn egyszer fenn,és akkor is nehéz egyensúlyban tartani ha mindkét fél nagyon akarja.

Jelenleg neked annyi buktatója van ennek a kapcsolatnak,hogy PL:olyan mintha egy meccset emberhátrányban kellene megnyerned,sőt a csapattársaid még csak nem is strapálják magukat,és még hülyére is vesznek....

Sok sikert kívánok,remélem helyrehozzátok.

35/N

Emlékszem már Rád! Akkor is írtál ki egy kérdést, mikor drága anyósod szerint beteg volt a gyerek a nem gagyarászás miatt, nem?

Ha Te vagy az, már akkor sem irigyeltelek, de mostmár főleg nem! Nálunk szerencsére (még) nem ilyen durva a helyzet, de az én párom is többet ad az anyja véleményére, mint az enyémre! Csak egy pl. mikor megszületett a kicsi, mondtam, hogy vegyünk utazóágyat, és az jó lesz a nagyiknál, vagy ha esetleg eljutunk valahova nyaralni, oda is tudjuk vinni magunkkal. Párom azonnal leszavazta, merthogy az nem jó, meg az anyja nem tud lehajolni, hogy kivegye a gyereket az ágyból (kb 150 cm magas és minimum 100 kg...). Na drága anyós elment egy boltba megnézni a gyerekágyakat, és látott egy nagyon jó UTAZÓÁGYAT, lényegében ugyanazokkal az érvekkel győzte meg páromat, amikkel én is próbálkoztam. Innentől kezdve páromnak is tetszett az utazóágy ötlete!

És hát nekem ez nagyon szarul tud esni, hogy nem áll mellém, de próbáltam már finoman, és harciasabban is elérni, hogy én is számítsak, de beláttam, hogy nem tudok "versenyezni" anyukával, és már nem is akarok.

Szerencsére csak kéthetente találkozunk velük hétvégente (most pont egy ilyen hétvége jön... :(), a köztes időkben meg szóba sem kerülnek!

Ja és mielőtt még megkapnám, hogy minek szültem ilyen családba gyereket, leírnám, hogy tök jó volt a viszonyom anyós jelölttel. Csakhogy a kisfiam hamarabb összejött, minthogy összeházasodtunk volna! És anyóst ez nagyon rosszul érintette, nem is örült az unokájának, és nem is volt szabad sokáig a családjában elmesélni, hogy jön a gyerek. Na ekkor utáltam meg, és nem tudom neki megbocsájtani amit csinált. Párom szerint meg én fújtam fel az egészet, és nem érti meg, hogy miért nem tudok megbocsájtani az anyjának...

Egy baba egy stabil kapcsolatot is meg tud ingatni. Mikor a gyerekünk olyan 6 hónapos volt, elmentünk farmert venni a páromnak. Mondtam, hogy kifizetem szülinapjára.

20ezerért kiválasztott egy farit, amiről kitalálta vagy 2 hét után hogy nagy rá és hogy én vagyok a hibás mert nem tudott tőlem normálisan vásárolni, mert folyton siettettem, mert a gyerek már nyűgösködött. Máskor inkább majd egyedül megy vásárolni, mert tőlünk nem tudott. Kedves nem?

Azóta több mint 1 év telt el, azóta minden ok, de az az időszak szörnyű volt és még van, hogy felemlegetem neki.

A férfiak nagyon bunkók bírnak lenni.

Ja egy másik sztori. Eljöttek a férjem rokonai látogatóba/utálom őket/ olyan 3 hetes volt a gyerek. A férjem bent volt a szülésnél és azt ecsetelte, hogy én milyen könnyen megszültem, de csak azért mert kicsi volt a gyerek és, hogy a rokoncsaj biztos nehezebben szült mert hogy az ő gyerekük 4 kg volt.

Istenem!Én azt hittem,hogy csak nálunk van ez!:(

Nekem is 4 hónapos,és a férjem folyamatos munkarendbe dolgozik!Egy héten több napot van itthon ,vagyis a konditerembe:(((!2 napja iszonyúan fáj a fülem,és ma reggel mielőtt elment nekem esett,hogy mekkora egy marha vagyok,miért nem megyék orvoshoz?Erre visszakérdeztem :Mégis hova tegyem a gyereket?Merthogy a Drágámnak nincs türelme ott várni órákat:(((Erre a válasz:És akkor most egyész hétvégén itt akarsz kínlódni?Jó hülye vagy!Meg hazajön ,és kérdezi mizújs?Mondom neki minden ok,csak még ma nem nagyon volt időm enni,mert a gyerek nagyon nyűgös(oltást kapott)!Erre nekem esik,hogy gratulál,mert így k.rvára nem lesz tejem,és jó lenne ,ha odafigyelnék...tudom,hogy ez téged nem vígasztal,de a kérdésedre a válasz IGEN!másnak is ilyen bunkó a párja.

Döbbenten olvasom, hogy többen is élnek hasonló párkapcsolatban...

Én egy percig nem maradnék meg egy ilyen férfi mellett, és azonnal helyre tenném anyóst is.

Sok segítséget nem kapok én se itthon, hisz reggeltől estig a munkahelyén van párom, de 100%osan elismeri amit itthon csinálok.

Tényleg hagyd rá egy napra! Én párom röhögve mesélte, hogy mikor kórházban voltam a második születésekor, ő volt, hogy 11-re tudta rávenni a 2 évest, hogy felöltözzön :) Főzés-rendrakás-ágyazásra sor se került :D Tudja, hogy nem láblógatás a gyerekezés.

ez durva, én kiraknám a sunyiba.

Nemhogy örülne, h miatta tönkretetted az életed, kiszolgáltatod magad és ő még vissza is él vele.

Te jo ég-ezt annak az anyuaknak a valaszara irom,akit meg is pofozott a parja:(((Ertem,hogy a csaladod nem szol bele,de csak nem raknanak ki gyerekestul az utcara,mert en biztos nem maradnek ilyen "ferfi"mellett-aki megut egy not,az szamomra nem ferfi,undorito.

Kedves kerdezo, az en párom nem ilyen,nekunk is voltak-vannak gondjaink,neha ugyanis a szamitogep teljesen lekoti, de megha vitazunk is,se fajulnak el idaig a dolgok:(Hogy beszelhet igy veled???En nem gondolkodnek,hogy hozzam rendbe ezt, mert szerintem egy szemernyi tisztelet sincs benne irantad,sot megkerdojeleznem a szerelmet-szeretetet is.