Meddig normális, ha sírós egy baba? Beteg lehet?
Legjobb barátnőm kisfia most lesz 1 éves. Mindenért úgy sír, mintha ölnék.
Ne nagy dolgokra gondoljatok.
Autóval mennek valahová, és beteszik az autós ülésbe. Van, hogy már akkor lila fejjel ordít és feszíti magát ki, de ha mégsem, akkor 5 percen belül biztos. Azt mondja a barátnőm, hogy nem szeret autózni, de igazából ezt csinálja a babakocsiban is, séta közben is, ha éppen kitalálja, hogy kézben akar lenni és nem veszi fel az anyja azonnal.
A másik ez, hogy csak az anyja létezik neki. Pedig nem olyan család, ahol apuka csak biodíszletnek van. Nagyszülőkkel is találkozik születése óta elég gyakran, hetente többször. De nem, csak anya... És ez megy születése óta, konkrétan. Tegnap elmentünk sütizni, én kértem a lányomnak egy üres tölcsért, mert szereti elnyammogni. A pincér lány leguggolt a kisfiúhoz is, aki babakocsiban volt, hogy "És ennek a kis úrnak hozhatok valamit?", mosolyogva. A gyerek erre torkaszakadtából elkezdett ordítani, de annyira, hogy utána a barátnőm inkább kiment vele az udvarra, megnyugtatni.
Újszülött korában mondta mindenki, hogy majd ahogy nő és fedezi fel a világot, indul be a mozgásfejlődés, megnyugszik. De ez inkább csak rosszabb lett, mert már akaratos is. Nincs semmiben sem lemaradva, nem hordják fejlesztésre. Barátnőm nekem panaszkodik, hogy megeszi az életét ez az egész, a férjével is voltak már viták ebből. És hogy ha tudja, ez vár rá, biztos nem vállalja be.
Sajnálom nagyon, mert az én gyerekem ennek a teljes ellentettje, imádom az anyaságot és azt bánom, hogy nem hamarabb vágtunk bele.





Utolsó, nálunk a fiú maga a megtestesült nyugalom, a lányom a bortalmas... Az említett példákat is ő produlákta.
Viszont a lányom osztályában (5.) a fiúk tényleg ilyenek 😅
#6





Mázlistaaaa
Nekem 2 ilyen 2 olyan van..
Hát a fiúkat hagyjuk..
És az egyik tejfehérje èrzékeny..
Az volt aztán az ördögűzős..
Ráadasul ő ikerbaba..
Szóval az egyik baba folymatosan a kezemben volt, mert mindenhol màsutt visított, közben el kellett látni 2 nagytesót és az ikertesót is.
6 hónapos volt mire kiderült..
Utána sokkkkkkal könnyebb lett.
Nyafis, “hisztis” most is majd 2 évesen, de vsak amennyire a nagy fiú tesója is volt.
Szóval èn az intoleranciával futnèk egy kört a barátnő helyében..
Nkeünk nem volt klasszikus tünet.. de közben kiderült, hogy én is és a nagyapám is érintetttek vagyunk..de semmi klasszikus tünetünk nem volt..





#1! Nálunk pont fordítva, hidd el az se jobb. Kimegyünk, mindenki azt látja, hogy egy cukiság. Hazajövünk és kezdődik az ördögűzés. Illetve már út közben is képes ordítani, ha mondjuk valahol enni szeretnék, mert ő is azt akar, de olyat még nem kaphat. Meg ha berakom a kocsiba, alap, hogy ordít. Utána már szereti, de túl érdeklődő. Hiába lát ki, az kevés. Ő konkrétan odamenne mindenhez megnézni(meg persze megkóstolni😂), de még nem tud járni. Szóval elvárná, hogy én cipeljem oda mindenhez, ami az ő fejében van, hogy megnézné, hisz beszélni se tud.
Azon kívül a (nem)alvása egy katasztrófa. Tegnapelőtt délelőtt se aludt, azt a fél órát, amit szokott. Szörnyű volt! Én már annyit bőgtem, mint ő. Vagy ordított, vagy 2 ordítás között nyavogott, de 1 perc szünet nélkül. Erre tegnap egész nap kisangyal volt.(Jó estére elfáradt, bolt egy kis sírás, de normális.) Engem ez készít ki. Hogy ugye nekem is vannak feladataim és nem tudom sose előre, mire számíthatok. Én például tök szívesen szervezek vele programot, mert tudom, hogy imádja és bízhatok benne, hogy "nem csinál balhét". De amikor igen, az nagyon durva. Kő kövön nem marad. Szóval van egy állandó gyomorgörcs, hogy ma "melyik gyerekem ébred".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!