Akinél közös szobában vannak a gyerekek, hogyan oldottátok meg?

2 év korkülönbség van a lányok között, egy szobában vannak. Már amikor :D Alapvetően a nagy (3 éves) még mindig átjár éjszaka közénk, a kicsi (1 éves) meg cicin alszik, így mellettem van a babaöbölben. Napközbenre szoktam lerakni már a saját ágyába, illetve az este elején még a saját ágyában alszik mindkettő (9kor alszanak el, a kicsi olyan 11 körül ébred először, akkor már én is megyek aludni, szóval egyből jön velem, mellém).

Egyszerre altatom őket. Babzsákfotelon ülök az ágyak között, a kicsi cicin, a nagy vagy mellém bújik, vagy a saját ágyából nézi a képeket meseolvasás közben, aztán lámpa lekapcsol, a nagy kezét simogatom, éneklek, a kicsi is lassan lenyugszik és álomba szopizza magát, én meg közben telefonozok a maradék szabad kezemmel. Az első naptól kezdve így csináljuk, amikor hazahoztuk a kicsit, én nagyon erősen próbáltam érzékeltetni a nagyobbal, hogy minimális változást jelent csak az életünkben, a vele való kapcsolatot tekintve az, hogy kistesója született. Nem azt mondom, hogy maradéktalanul összejött, de legalább az altatás szempontjából valóban nem lett nagy váltás. Jól működik, viszonylag könnyű így az esti rutin, az egyetlen nehézség, hogy ezt a férjem nem annyira tudja reprodukálni :D

Alapvetően hagyják egymást aludni, most már egyszerre alszanak amúgy is, előtte meg szerencsére mindkettejüknek elég jó volt az alvókája, hogy a normál zajok ne zavarják őket. Az persze előfordul, hogy valamelyik felriad éjszaka és torka szakadtából üvölt, mert rosszat álmodott, beteg, jön a foga, stb, ez nyilván felébreszti szerintem nem csak, a másikat, de az egész szomszédságot is, de ez szerencsére ritka, alapvetően nem zavarják nagyon egymást (alvás közben :D A többiről inkább nem nyilatkozom :D ).

Ha úgy vesszük mind a négyen egy szobában vagyunk, mivel a 2 szoba között egy fél falnyi boltív van :S

A kisebbet soha semmi nem zavarta, a nagy meg addigra már eljutott oda, hogy már semmi sem zavarta