Van itt olyan kismama, akinek tönkrement a párkapcsolata, a gyerek megszületése után nem sokkal?
Hogy lehet ezt feldolgozni???????????????6 hónapos a kisfiúnk,és 2 napja elköltözött a párom,nagyon nehezen viselem...hogy fogom ezt kibirni???????
Irjatok!!!!!!!!!!!!
Sajnálom, hogy ennyi embernek tönkrement a házassága/kapcsolata. Gondolom sok esetben a férfi hibájából, sok esetben a nőéből. Nálunk is adódtak problémák, de nagyon-nagyon sokat tettem érte, hogy ne legyen a férjem se mellőzött. Nagyon fontos a gyerekem, de a férjemnek ugyanúgy felesége, barátja, szeretője akartam maradni, mint előtte. Úgy gondolom, hogy időnként és főleg hosszútávon az a legfontosabb a kisfiamnak, hogy az Anyukája és az Apukája boldog legyen EGYMÁSSAL, mert úgy lehet csak teljes és boldog családi élete a kisfiamnak is. Ezért van amikor a kisfiam a fontosabb és van amikor a férjem élvez elsőbbséget. Biztos sokan nem értenek egyet ezzel, de nálunk ez működik.
Kitartást és sok erőt kívánok annak, aki valamiért egyedül maradt a kicsijével!!!!
HUUUUU,csajok,jköszi,hogy irtatok!!!:)
Sajnos,tényleg ennyien lennénk????Én is azzal biztatom magam,ha szeret,visszajön,de,attól is félek,hogy mire erre rájön,már nekem lesz késő!!!Én nem akarok éveket várni,amig ő kitombolja magát,én meg szépen lassan teljesen tönkre megyek...:((
Én is ugy gondoltam,hogy hogy van pofája azt kérni hogy sexeljünk,mert ki vagyok mint a mosott szar nap végére,de mindig tudtam,hogy minden visszautasitás,egy pofon neki,és előbb utobb megunja,de kényszerből se akartam sexelni,mert az nem volt olyan se neki se nekem.
Nekünk is becsúszott a baba,de vártuk ,és tervezgettük,hogy fogjuk nevelni,milyen kis vagány kisfúnk lesz,mindenhova eggyütt megyünk,azért néha kettesben is,de minden vissza fele sült el!!!:((((
Olyan irigy vagyok azokra az anyukkra,akik mellett ott a párjuk,és támogatják!!!Csak kicsit lettem volna kedvesebb,ő meg 1 picit türelmesebb,és boldogok maradhadtunk volna,a mi kis pici családunknak annyi,sok tervnek,itt a sok emlék,mindent 1ütt vettünk,festettünk,szőnyeget raktunk ,kiságyat szereltünk,és boldogságban vártunk!!Ő is bejött amikor szültem(császár),azt hittem,ez a tökéletes boldogság....:(((
Befejezem...SIROK:(((((((((((((((((
Köszönöm,aranyos vagy!!!
Mi is annyiszor, DE annyiszor megbeszéltük,hogy renbehozunk mindent!!!Soha nem lett belőle semmi!!Fontosabbak voltak a barátok,meg a csavargás!!!ÉS,még most is fontosabb neki!Élni akar...Mit is tehetnék..Probálom elfogadni,hogy egyszer majd valamikor,mikor beérik a feje lágya,vissza jön,probálok nem a multban kotorászni,csak előre nézni!!
Szegény kis babámat is annyira sajnálom,szinte soha nem sirt,mindig mosolygott,békés nyugodt baba volt,de biztosan érzi,hogy valami nincs renben velem,sokszor nyűgös,a tejem is keményen lecsökkent,pedig idáig rengeteg volt!
Nem tudok enni sem mert kihányom,de azért néha legyűrök ezt azt,hogy valami tápanyag legyen bennem...Fogytam péntek ota(5 nap alatt) !!6!!kg-t...
Probálok nem igerült lenni,és olyan lenni mint szoktam,de csak néha sikerül..Hála Istennek,anyukám most nagyon sokat segit,vigyáz rengeteget a kicsikémre,hogy ne lássa érezze a depimet..Minden nap 1 hangyányival jobb,de még NAGYON nehéz:((
Kivánom neked,kedves utolsó-egyben első válaszoló-,hogy ti rendbe tudjátok hozni,és szép boldog családban nőljön fel a kicsikétek,és szeressétek egymást,és kivánom ezt minden kismamának,hogy soha de SOHA ne érezze azt az űrt,és kétségbeesést,fájdalmat amit most én!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!