Könnyű természetű babából nehezebb természetű totyogó? Vagy minden baba ilyen?

Kisfiam kb 1 éves koráig nagyon könnyen kezelhető baba volt, örök mosolygó, mindenkivel barátságos, imádta a babakocsit, az autót, bárhol elaludt, tényleg minden új helyzetet könnyen kezelt. Most 15 hónapos, és egyre többször akaratos, hisztis. Újabban fél órát van el max a babakocsiban, utána nyűgös, ki akar jönni, de totyogni még nem tud pár percnél többet, ha utána visszarakom, nagyon nagyon nem tetszik neki a dolog, nem is sír, kurjongat ilyenkor. Az etetőszéket utálja pár hete, fel akar állni benne, sőt, mostanában enni se nagyon szeret úgy általában. Ha teszem bele, már nyűgös, sír, néha annyira, hogy inkább ölben etetem vagy totyogás közben, pedig tudom hogy ez sem jó. Ráadásul egyre jobban szereti azt csinálni, amit nem szabad. Mikor mondom neki hogy nem szabad, vigyorog rám, és csak azért is csinálja. Mikor felkapom és elhozom onnan, akkor pedig nagyon nevet. Egyébként nagyon édes ilyenkor, de nem tudom mikor lett ilyen akaratos. :D

Ez már a dackorszak kezdete? Minden baba ilyen ebben a korban vagy ilyenkor kezd kialakulni a kis természetük? Nektek is sokat változott ekkoriban a babátok?