Egyik kicsi, másik pici. Gyakorlati tanácsok?
Sziasztok!
23 hós és egy hónapos gyermekeim vannak, mindkettő itthon velem. Az eddigi napirendbe igyekszem a kicsit beilleszteni, de még nem megy zökkenőmentesen. 2-3 óránként szopizik, kb. 20 percig. Amikor eddig főztem, most etetek, pelenkázok, vasalok. Délelőtt 11-től délig játszótereztünk, most az se igazán fér bele.
Van, hogy egyszerre éhes mindkettő délben, utána altatni kéne a nagyot (melléfekve alszik el), de ordít a kicsi, megyek megnyugtatom, addigra a nagy dönt úgy, hogy inkább mégse alszik.
Szoptatásnál igyekszem a nagyot lekötni, mesét mondok neki, énekelek, de persze hogy ilyenkor kell olyat csinálni amit nem szabad, és nem tudok odamenni (pl. székre felmászni, villanyt kapcsolgatni, mosógépet csesztetni) vagy odajön megsimogatja a hugit, és jól belesikít az arcába. Alapvetően elfogaja, szeretgeti, ölelgeti, de azért ha a kicsivel foglalkozok hosszasabban, féltékeny. Tudom ez ellen sokat nem tehetek, de ha van egy-két jó tanács, szívesen venném.
Nálatok hogy van a napirend?
válasza:Nálunk 23 hónap különbség van.
MI a kezdeti időszakon már túl vagyunk, vannak hasonló emlékeim, szóval szerintem "normális" minden, ne aggódj. :o)
Nekem egy "elméletem" volt, és így visszanézve ezt megérte.
Akármilyen furán is hangzik, a nagy érdekeit helyeztem előtérbe. A picit hagytam sírni legtöbbször, ha a kettőnek épp egyszerre kellettem. A nagy nagyon érzékeny volt mindenre, és neki sokkal furább, hogy van egy testvére és "osztozni kell" a mamán, a pici meg ebbe nő bele, "megtanul várni".
A szoptatások alatt gyakorta nézett egy-egy mesefilmet a nagy lányom, illetve odajött ő is. HA nem érezteted vele, hogy "zavar", akkor ő sem fog mindig rajtatok lógni. Nekünk van egy szoptatós fotelünk (még az első babához vettük), de sosem abban szoptattam a picit, hanem a kanapén, ahova mellénk tudott ülni, így nem érezte magát kizárva. Én azt is megkérdeztem, nem akar-e szopizni. És persze nem akart, illetve megpróbálta, de nem is tudott már, csak jó érzés volt neki a tudat, hogy ha akarna, ő is szopizhatna.
Vasalni én nem vasaltam semmit, csak a textilpelust, azt is este, és a főzést is este igyekeztem, hogy már csak melegíteni kelljen, és sokszor volt egyszerű étel, mint pl. tészta (ezt úgy is szeretik a kicsik).
Amikor aludt a pici, próbáltam minimum fél órát intenzíven a naggyal játszani, hogy tudja, fontos nekem.
A játszótér nálunk megoldható volt, igaz közös társas kert van, így ez könnyű volt, de a babakocsiban jól elvolt a pici.
Testvérféltékenység csak a pici 10 hónapos kora körül kezdődött, mert a játékékért megy a "harc", de ez normális szerintem...
Kitartás és sok türelem!
:o)
válasza: válasza:Köszi a válaszokat, várok még!
2. válaszolónak: nem eszik még egyedül. Pontosabban egy kanál nála, egy nálam, mert ha ráhagynám teljesen, úszna az egész konyha, sokszor mellé lapátolja még a levest, és ő ebédre 90%-ban azt eszik. Pici panel konyha, ott nem tudok szoptatni, illetve baromi kényelmetlen a konyhaszéken.
válasza:Ami még bánt, hogy amíg csak a fiam volt, egy angyal volt, ha rosszalkodott se volt annyira vészes, most hogy itt a kislányunk, kevesebb idő jut rá, így unalmában, meg figyelemfelhívás gyanánt sok olyat csinál amit nem szabad, és hamar elfogy a türelmem, ami eddig nem volt jellemző. Ráordítok, amit pedig nem szeretnék, de hát fáradt vagyok, és türelmetlen. Nem tudom megértetni a naggyal, hogy ha nem ordítana a kicsi mellett, akkor hamarabb elaludna, több időm lenne rá. Így viszont a kicsi nem tud elaludni, sír, én berágok, leordítom a nagyot, akkor ő is sír, és nem szarul érzem magam, és a végén én is sírok.
Nem szeretnék ilyenné válni, pláne nem büntetni a fiamat, hiszen nem ő kérte a kistesót, de hát még is meg kell tanulnia, hogy már nem csak ő van, de hogy lehet ezt úgy hogy a legkisebb mértékben rázza meg?
válasza:Utolsónak: köszi a választ, gyakorolunk szorgalmasan, csak eddig ez volt a szokás, így is sok minden változott az életében, meg szoktam kérdezni egyedül eszik e vagy anyával, mivel a válasz anyával, ott vagyok vele, segítek. ilyenkor csak rá figyelek, beszélgetünk, nézzük az ablakból a másik háztetőn dolgozókat (panelprogam, nagyon izgi egy ekkora kisfiúnak, daru, meg bácsik, meg fúró :-)). Villával egyébként egyedül eszik.
Az etetés egyébként nem is a legnagyobb gondom, inkább a napirend, hogy mit mikor kéne, úgy hogy főzzek is, mossak is, takarítsak is, kicsit ellátni, nagyot szeretgetni, boltba menni, meg játszótérre.
Most a kicsi saját igényei szerin eszik-alszik, kb. 3 óránként, de van hogy másfél óra múlva kér még, van hogy alszik 4 órát. Felmerült az is bennem, hogy reggel ébresztem, mikor a nagy is fel kel és túl van a kakaón, és igyekezzek betartani a háromóránkénti etetést úgy hogy a régi napirendbe illesztve, de egyelőre még hagyom hogy ő jelezze mikor éhes-álmos. Nem tudom szabadna-e erőltetni, hogy akkor egyen amikor én úgy gondolom.
Most pl úgy lenne ész-szerű hogy a nagy alszik, a kicsivel legyek, de most ő is alszik, így van időm ugyan netezni, viszont így egyszerre fognak ébredni kb. a kicsit majd etetni kell,a nagy ébredés után anyás, ő majd bújni akar. és megint döntenem kell, hogy is legyen.
válasza:Bocsi az offért!
Kicsit megijedtem:) Nekem még 4 hetem van Hugi érkezéséig. A nagy fiam 22 hónapos lesz addigra. Akkora a korkülönbség mint nálatok. Szóval én is szívesen olvasom a hasznos tanácsokat!
Kitartást neked! (meg nekem is)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!