Másnál is tvzik a gyerek?

Én nem vagyok tévéellenes, de azért nyilván ha tehetem, kerülöm. Nálunk a nagyobbik gyerek 1,5 éves korában kezdett el meséket nézni néha, mert akkor kezdtem el otthonról dolgozni mellőle, és segítségem nem lévén, így tudtam csak megoldani, hogy viszonylag nyugodtan megmaradjon egy-egy videóhívás erejéig. Ő most már 3 éves, szokott rajzfilmeket nézni esténként, főleg ha leszívja az energiáit az ovi, akkor nincs nagyon kedve másra, ha meg is próbálom valami egyéb foglalkozásba bevonni, csak nyűglődés és hiszti a vége, ami meg senkinek se jó, szóval ha olyan a kedve, akkor nálunk nincs korlátozva a mesenézése. Ez viszont sajnos azt eredményezi, hogy a most 6 hónapos kishúga is lát képernyőt. Ennyiből örülök neki, hogy a nagy már ovis, mert ugye amíg nincs itthon napközben, addig meséket sem néz, így legalább napközben nem lát semmi képernyőt a kicsi. Ha meg itthon is van, akkor is igyekszem megoldani, hogy a kicsi ne lássa. Teljesen elhatárolni nem tudom a képernyőtől, de amennyit lehet, megteszek, hogy rendesen mesét ő se nézzen 1-1,5 éves koráig legalább. Az ilyen kicsiket annyira egyszerű egyébként lekötni, kap egy új játékot, a kezedbe veszed és összebújsz vele, ha "hisztizik" (amit még nem tud, de mondjuk azt, hogy valamin elégedetlenkedik), akkor annak zömében oka van. Egy ekkora gyerek még bőven nincs el magában sokáig, a 3 évesem sem tud 10 percnél többet úgy eljátszogatni, hogy ne hívjon oda utána magával, és 7 hónaposan amúgy is van egy szeparációs szorongás, szóval kb semmit nem segít a tévéztetés.

Ne magyarázkodj kérdező,senkinek semmi köze hozzá hogy mit mikor miért csinálsz...

Kérdezi,engem aztán egy percig sem érdekelne ki mit mond...mindenki törődjön magaval