Hol van nálatok az a bizonyos"határ"? Mit lehet-és mit nem?

n semmiért nem szólok rá, amíg nem veszélyezteti az életét. Nem tudom jól teszem-e...

Majd 16 év múlva tudom meg:)

Kérdezem én, mi van akkor ha már ezerszer rászóltál hogy nem szabad, volt már kézráütés, sírás, nevetés de még mindig csinálja. Akkor mit kell tenni?

Ha szétdobálja a játékait az egész lakásban és majd felbotlok benne és hiába próbáltam már mindent akkor mit lehet tenni? Most ott tartok hogy hagyom, majd kinövi. De hányingerem van ha szétnézek. Bízom benne hamar kinövi! :)

Aztán este összepakolunk, vagy pakolok, attól függ mennyire van türelme.

Úgyogy én nem tudom hol a határ. Próbálok én a legtágabb határokat csinálni, mert minél több mindent engedek, annál okosabb lesz, persze veszélyes dolgokat nem, de én nagyon nehezen viselem ezt a korszakot.

Bár szerintem ez azért is van mert amióta itthon vagyok vele, lehet hogy nem így van, de rendmániás lettem valamennyire. De hát azt szeretném hogy rendet lásson, mert állítólag akkor ő is így fogja magát jól érezni.