Mióta kötelező a D-vitamin adása?

olvass utána a neten... a google a te barátod is...

bocsánat, de nem csak nekem van elegem a vigantolos ügyből...

D-vitamin [szerkesztés]

1,25-Dihidroxikolekalciferol

A kalciferol gyűjtőnév. Több azonos biológiai hatású, de kémiailag egymástól különböző anyagot jelölnek vele. Először a csukamájolajról állapították meg, hogy gyógyítja az angolkórt, majd a napfénnyel besugárzott táplálékról is megállapították ugyanezt. Az utóbbiból kristály formájában előállított anyagot D1-vitaminnak nevezték el, mely kalciferolt és lumiszterint tartalmaz. Az erősebb hatású kalciferol a D2-vitamin nevet kapta. A további kutatások még egy anyagot fedeztek fel, a 7-dehidrokoleszterint, amely a bőrben ultraibolya sugárzás hatására, D3-vitaminná alakul. Az állati eredetű élelmiszerek D3- és D2-vitamint, a növényi eredetűek D2-vitamint tartalmaznak.

A D-vitamin-hatású vegyületek szteroidszármazékok. Táplálkozás-élettani szempontból a D2- (ergokalciferol) és a D3- (kolekalciferol) vitamin jelentős. Biológiai hatásukat tekintve aktívabb a D3-vitamin, amely a bőrben az ultraibolya sugárzás hatására keletkezik, előanyagából, a 7-dehidrokoleszterinből. Ez előbb a májban, majd a vesében alakul tovább, az aktív 1,25-dihidroxi-D-vitaminná (kalcitriollá).

A D-vitamin elősegíti a kalcium és foszfor felszívódását a bélcsatornából, és közvetlenül befolyásolja a csontképződést.

A szervezetbe kerülő egyes idegen anyagok (ólom, kadmium), valamint egyes gyógyszerek növelik a vitaminszükségletet. A legbőségesebb kalciferol-források a halmájolajok, máj, virágpor, méz, méhpempő, tojás, tej és tejtermékek, de egyes élelmiszereket (például gyermektápszereket, tejtermékeket, margarinokat) is D-vitaminnal dúsítanak.

Hiánya gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okozhat, de az általános tüneteken túl a vesekőképződés veszélye is fennáll.

Újabban komoly, jó minőségű vizsgálatok sugallják, hogy az elégtelen D-vitamin szint daganatos betegségek kialakulásának vagy kiújulásának kialakulását növelheti (egyes vizsgálatok szerint akár 60%-kal is).[1]

Hipervitaminózisa azt eredményezi, hogy megemelkedik a vér kalcium-szintje, túl sok épül be a csontokba, az érfalakba; növeli az érelmeszesedés kockázatát, növekedési zavarokat okozhat.

A D-vitamin (kalciferol formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben:

gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények: nem jellemző

[forrás?]

száraztésztákban: 0-0,4 μg

zöldség, gyümölcs: nem jellemző

vaj, margarinféleségek: 0,5-7,5 μg

húsok, húsipari termékek: 1-4 μg

halak: 0,5-10 μg

tej: 0,05-0,3 μg

tojás: 1 μg

A legjobban a bőrben képződik, ha azt elegendő napfény éri. Napfény hiányában (például télen) D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és a tejtermékek, margarinok.

D vitamin

A D-vitamin hormonszerű természetes anyag vagyis nem ugyanott hasznosul a szervezetben, mint ahol termelődik.

A szervezet nem a táplálékkal jut hozzá, hanem a növényi, illetve állati eredetű provitaminból alakítja át.

A D-vitamin legnagyobb része a bőr alatt elraktározott elővitaminokból napsugárzás hatására alakul át. Mind a provitaminok, mind a gyárilag előállított D-vitamin a zsírokkal együtt szívódnak fel a vékonybélből.

A kalcium és a foszfor felszívódását segíti, meggyorsítja a csontképződés folyamatát.

Természetes forrásai: tőkehalmájolaj, hering, makréla, lazac, máj, tojás, tej és tejtermékek, cheddar sajt.

Felszívódását segítő tényezők:

olajok, zsírok

Felszívódását gátló tényezők:

magas koleszterinszint kezelésére felírt kolesztiramin tartós szedése

hashajtóként alkalmazott ásványi olajak

Optimális mennyiség:

felnőttek: 5-15 mcg/nap

terápiás célokra: 10-25 mcg/nap

A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában.

A vegetáriánusok és tejet, tojást sem fogyasztók, az 55 évnél idősebbek, a terhes, illetve szoptató anyák, és a csontritkulással fenyegetett emberek mellett mindazoknak érdemes napi rendszerességgel D-vitamin-kiegészítőt fogyasztaniuk, akik a nyári hónapok alatt kevés napsütést élvezhetnek.

D-vitamint elsősorban gyerekeknél lehet túladagolni, ezért az ő étrend-kiegészítésüket kizárólag orvos rendelheti el.

D-vitamin túladagoláskor jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizelet-kiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság, fejfájás, alkalmanként depresszió.

Hiányállapotok:

lassú növekedés gyermekkorban

angolkór

csontlágyulás

izomgyengeség

dvitamin.hu

A D-vitamin meghatározó szerepet tölt be szervezetünkben. Tartós hiánya komoly egészségügyi problémákhoz vezethet. Ilyen például

a csontritkulás (osteoporosis)

izomgyengeség, izomtömeg megfogyatkozás

a szív, érrendszeri panaszok (magas vérnyomás, érelmeszesedés, stroke)

az autoimmun betegségek (gyulladásos bélbetegség, rheumatoid arthritis)

az angolkór

a mellrák, prosztatarák és a vastagbélrák

D vitamin szinten tartása a fentiek elkerülése miatt rendkívül fontos. A D-vitamin szintünk feltöltésének természetes forrásai egyes élelmiszer fajták, mint a tőkehal máj, az olajos halak, tej (az EU-ban D-vitaminnal dúsítják), egyéb tejtermékek (vaj, sajt), tojás, és a napozás (UV-B sugárzás). Zsírban oldódó vitaminként szervezetünk képes tartalékolni, de a fokozatos feltöltésről nem árt gondoskodni. Általánosságban sajnos nagyon kevés d vitamin előállításához szükséges ételt tudunk magunkhoz venni, ezért nagyrészt csak UV-B (napozás) hatására termelődik szervezetünkben.

Nyári hónapokban a D-vitamin szintünket nagyon könnyen tudjuk tölteni mértékletes napozással, amennyiben az időjárás is lehetővé teszi. Azonban októbertől áprilisig terjedő időszakban Magyarországon az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a napon való tartózkodást, ezért javasolt mesterséges napfénnyel, szoláriumozással pótolni.