Két gyereknél hogy tudtok mindkettővel ugyanúgy foglalkozni az elején? Ki hogy csinálja? Érdemes vállalni még egy babát?
Szívünk szerint szeretnénk még egy babát majd később, ha a kicsi picit nagyobb lesz, de agyban nagyon úgy érezzük, hogy nem kellene. Családi házban lakunk, 2 szoba van, tehát egy szobában lennének. Ez később, akár tinédzser korban nem lenne már rossz nekik? Vannak tartalékaink, de költözni vagy hozzáépülni nem biztos, hogy menne.
Babánk lassan 4 hónapos, de szinte egész napomat lefoglalja. Nagyon sokat foglalkozok vele, amit igényel is. Nagyon szeretjük őt, de ha lenne egy pici testvére, hogy lehetne úgy foglalkozni vele, hogy ne érezze rossznak a helyzetet. Hiszen a pici baba újra minden időmet elvenné. Szeretnénk sosem lenne hiánya a testvérkének sem. Csak a körülmények miatt bizonytalanodtunk el.
Egy 2 szobás házba, egymás nyakára a 2 gyereket miééééért?
4 hónapos. Hova tervezel ennyire előre?!
Pontosan ugyanannyi idő ritkán lesz mindkét gyerekre.
A kisebb babakorában nagyon igyekezni kell, hogy a testvérkéjét ne viselje meg a születése. Viszont tagadhatatlan, hogy a kisebbnek is megjár az, amit a nagyobb kicsi megkapott, hogy anya ott legyen neki. Nálunk csak az eleje volt nehéz, utána sokkal jobb lett.
A közös szoba biztosan rossz lenne tiniként, én sokat szenvedtem a privát tér hiányától. Tini viszont nem mostanában lesz, evvel ráértek még foglalkozni.
De lehetne úgy foglalkozni mindegyikkel, hogy ne érezzék rossznak a helyzetet, ugyanis egyik nagy előnye a testvérlétnek, hogy a gyerek kénytelen megtanulni, hogy az univerzum nem csak körülötte forog.
De 2 szobás lakásba max 1 gyereket szülnék, de azt is inkább csak 2 hálószobásba.
Ugyanúgy nem lehet foglalkozni két gyerekkel, mint eggyel, ez nem is kell, hogy cél legyen. Más életforma, máshogy kell megoldani. Két gyerekkel kevesebb az idő, de több a rutin.
Két kisgyerek egy szobában nem gond, nagyon gyakran akkor is együtt vannak kicsinek, ha lenne külön szoba, mert így jobb mindenkinek. Kamaszkorban viszont már nem ideális, főleg, ha különneműek. Úgy nem vállalnék két gyereket, hogy esélye sincs annak, hogy egyszer külön mehessenek.
Az én két gyerekem is egy szobában volt, aztán elköltöztünk egy nagyobba, hogy legyen nekik külön. Szinte kivétel nélkül minden ismerősömnél ugyanígy volt: egy szobában kezdtek, és legkésőbb a gyerekek 10-12 éves kora körül vagy költöztek, vagy átalakították a lakást. Sajnos erre az én szüleim annak idején nem voltak hajlandók, simán át lehetett volna alakítani a lakást, pénzünk is lett volna rá, de anyám szerint "természetellenes" a külön szoba, ezért felnőttkoromig az öcsémmel kellett együtt laknom egy emeletes ágy tetején... No comment.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!