Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Hogyan győzzem le azt az...

Hogyan győzzem le azt az érzést hogy állandóan magam mellett akarom tudni a babám?

Figyelt kérdés
1 hónapos babám van, anyósomékkal élünk külön háztartásban de egy házban, volt már olyan hogy lementünk ebédelni és elaludt lent a kicsi, akkor lent hagytuk hogy szóljanak amikor felébred. Nem tehetek róla de nem éreztem jól magam, legszívesebben felhoztam volna magunkkal de mondták hogy felesleges felzavarni. Ők szívesen vigyáznának rá többet és tudom hogy nagyon szeretik, mondogatják hogy majd elviszik sétálni ilyesmi. Mondjátok hogy ez az érzés bennem idővel enyhülni fog, ti mikor hagytátok hosszabb időre másnál a gyereket?
2022. júl. 24. 12:14
 1/6 anonim ***** válasza:
94%
Nem kell legyőzni, mert normális érzés. Mással nincsenek ott karnyújtásnyira a nagyszülők, hogy ilyenhez "hozzá kelljen szoknia".
2022. júl. 24. 12:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

Nálam ez 1,5 évig tartott.. (persze nem volt állandóan velem, hiszen vagy egy csodás férjem, de az érzés attól még bennem volt)

Covid idején született, nem is volt opció hogy másra hagyjuk, mert nem akartunk kockázatot senki irányában. A második gyereknél már csak 2-3 hónap volt ez az érzés, de hát az élethelyzet is teljesen más. :)

Amúgy pedig egy teljesen normális érzés.

2022. júl. 24. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
94%
Teljesen normális ez az érzés.Nekem 4 gyerekem van,de mindnek ezt éreztem/érzem Nekem akkor enyhültikor kezdett beszélni,mutogatni,más is megértette már mit akar.Addig én nem is hagytam másra,csak az apjára.Lehet ezért helikopter anyának nevezni,de nekünk így volt jó.
2022. júl. 24. 12:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 anonim ***** válasza:
100%
Ösztönös
2022. júl. 24. 13:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
66%

Enyém már 2,5 éves múlt, rég kifejezi magát bármi gondja van, de utálom ha nem vekem van. Párszor hagytuk mamára, de az első egy órába mindig a telefont néztem, utána tudtam elengedni kicsit magam. Most az apjával van 40kmrel arrébb, 3 óra hosszaja de már alig varom hogy hazajojjenek. Egyszerűen szeretek vele lenni és hianyzik

De ha ilyen jó helyzetben vagy, higy közel van ikyen segítség, azt tanácsolom próbáld magad is hozzaszoktatni. A gyereknek és nektek is konnyebb lesz, ha más is el tudja látni úgy, hogy nem utanad sír és igy te is nyugodt vagy. Enyém nagyon anyas, mindig keres és borzasztó érzés, hogy tudom mással nem erzi olyan jól magát.

2022. júl. 24. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:
100%
Az első babámnál volt olyan,hogy nem engedtem be a látogatókat akik jöttek,munkatársak..mert mikor elsőnek jöttek akkor is mindenáron felakarták venni és annyira nem bírtam elviselni. Nem tehettem róla.. kegyetlen rosszul éreztem magam,ha valaki felveszi még közeli családtag is. Pár hónap múlva elmúlt,de 2 éves koráig senkire nem bíztam rá max 1 órára. Második kislányomnál ugyanez az érzés volt,de nem ennyire durván. De nála se szerettem ha más kezében volt.. csak elviseltem. :) Szerintem ez egy erős anyai ösztön szerűség lehet én normálisnak tartom csak rossz.. neked nekünk.. 😊
2022. júl. 28. 00:45
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!